„Már hat hónapos gyerekeknél is találtunk összefüggéseket a nyelvi bemenet és az agy szerkezete között” – nyilatkozta a brit Independentnek John Spencer, a University of East Anglia pszichológiai intézetének professzora, aki munkatársaival a beszédközpont fejlődésének korai szakaszait vizsgálta.

Az eredményeit a Journal of Neuroscience folyóiratban publikáló kutatócsoport közvetlen ok-okozati összefüggést fedezett fel a csecsemőkorban hallott beszéd minősége és az agy beszédközpontjának szerkezeti felépítése, vagyis fejlettsége között.

Az összesen 163 fél- és két és féléves gyerek bevonásával végzett vizsgálat-sorozatban a kutatók napokig rögzítettek mindent, ami elhangzott alanyaik környezetében. A tartalmi elemzéseiket aztán összevetették azokkal az egyéni MRI-adatokkal, amelyeket az alvó gyerekek agyáról készítettek. Kiderült, hogy a neurális kapcsolatokban kulcsszerepet betöltő, az ingerületátviteli hatékonyságot biztosító mielin nevű fehérje aránya a nyelvi kommunikációért felelős régiókban szignifikánsan nagyobb azoknál, akik társaiknál több értelmes szót hallottak a mindennapokban.

A kutatók korábbi eredmények alapján feltételezik, hogy akik több értelmes beszédet hallottak környezetükben, azoknál a mielin magasabb arányának köszönhetően már korán épülni kezd a kifinomult nyelvfeldolgozást lehetővé tevő agyi struktúra is.
Spencer professzor szerint a korábbi kutatások négy-hat éves gyerekeknél már kimutattak hasonló fiziológiai összefüggést, most viszont kiderült, jóval korábban kezdődik a beszédhez szükséges fiziológiai fejlődés, minthogy a gyerek az első szavait kimondaná.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A gége egyszerűsége lehet az emberi beszédkészség kulcsa

Kun Zsuzsi majom 2022. augusztus 12.

Az emberi hangszálakról hiányzik a hanghártya és a főemlősökre jellemző ballonszerű gégeszerkezet. Bár ezek elengedhetetlenek a hangos és magas hangok létrehozásához, amire az állatvilágban szükség lehet, gátolják a hangmagasság hatékony és rugalmas szabályozását.

Univerzálisnak tűnik a nyelvfeldolgozás agyi hálózata

Vajna Tamás tudomány 2022. július 25.

A Massachussets Institute of Technology kutatói fMRI-felvételek alapján azt állítják, hogy ugyanazok az agyterületek aktiválódnak függetlenül attól, hogy mi az illető anyanyelve.

Etológiai szenzáció: a kutyák agya különbséget tesz az emberi nyelvek között

Vajna Tamás tudomány 2022. január 6.

A csecsemők még azelőtt képesek megkülönböztetni egymástól a nyelveket, hogy megtanulnának beszélni. Az ELTE Etológia Tanszékének kutatói arra voltak kíváncsiak, hogy a legkorábban háziasított társállatok is képesek-e ilyen teljesítményre. Az agyi képalkotó eljárások eredményei azt mutatják, hogy igen, csak kissé másképp, mint az emberek.