Az értelmes társalgás szó szerint építi a csecsemők agyát
„Már hat hónapos gyerekeknél is találtunk összefüggéseket a nyelvi bemenet és az agy szerkezete között” – nyilatkozta a brit Independentnek John Spencer, a University of East Anglia pszichológiai intézetének professzora, aki munkatársaival a beszédközpont fejlődésének korai szakaszait vizsgálta.
Az eredményeit a Journal of Neuroscience folyóiratban publikáló kutatócsoport közvetlen ok-okozati összefüggést fedezett fel a csecsemőkorban hallott beszéd minősége és az agy beszédközpontjának szerkezeti felépítése, vagyis fejlettsége között.
Az összesen 163 fél- és két és féléves gyerek bevonásával végzett vizsgálat-sorozatban a kutatók napokig rögzítettek mindent, ami elhangzott alanyaik környezetében. A tartalmi elemzéseiket aztán összevetették azokkal az egyéni MRI-adatokkal, amelyeket az alvó gyerekek agyáról készítettek. Kiderült, hogy a neurális kapcsolatokban kulcsszerepet betöltő, az ingerületátviteli hatékonyságot biztosító mielin nevű fehérje aránya a nyelvi kommunikációért felelős régiókban szignifikánsan nagyobb azoknál, akik társaiknál több értelmes szót hallottak a mindennapokban.
A kutatók korábbi eredmények alapján feltételezik, hogy akik több értelmes beszédet hallottak környezetükben, azoknál a mielin magasabb arányának köszönhetően már korán épülni kezd a kifinomult nyelvfeldolgozást lehetővé tevő agyi struktúra is.
Spencer professzor szerint a korábbi kutatások négy-hat éves gyerekeknél már kimutattak hasonló fiziológiai összefüggést, most viszont kiderült, jóval korábban kezdődik a beszédhez szükséges fiziológiai fejlődés, minthogy a gyerek az első szavait kimondaná.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: