Az Egyesült Államok környezetvédelmi ügynöksége, az EPA által akkreditált laboratóriumi vizsgálatok 18 népszerű amerikai kontaktlencsemárka termékeiben mutattak ki extrém magas PFA-koncentrációt – adta közre az Európai Unió (EU) környezetvédelmi szakportálja, az ENDS Report.

A minták 105 és 20 700 ppm közötti szerves fluortartalma egyértelműen arra utal, hogy a lágy kontaktlencsékben jelentős az örök vegyi anyagokként (forever chemicals) hírhedté vált, PFAS vagy PFA gyűjtőnéven ismert perfluor- és polifluor-alkil anyagok jelenléte – a ppm az angol parts per million kifejezés rövidítéseként azt jelzi, hogy a minta 1 millió molekulájából mennyit tesz ki a szóban forgó matéria.

Az európai szakportál szerint aggasztó, hogy a termékek közel felében 4000 ppm fölötti volt az örök vegyi anyagokat jelző fluor koncentrációja, miközben az északi félteke legtöbb országában általában 0,1 ppm körüli a ivóvíz még elfogadhatónak tartott hivatalos PFA-határértéke.

Az ökotoxikológusok, környezettudósok, amerikai és európai civilszervezetek összefogásával végzett amerikai vizsgálat eredménye azért kelthetett jelentősebb visszhangot a nemzetközi szakberkekben, mert jelenleg alig ismert, hogy a PFA-vegyületek miféle hatással vannak az egyik legérzékenyebb emberi szervnek tartott szem egészségére. A 2020-ban az Environment International folyóiratban megjelent tanulmány szerint mindenesetre kínai kutatók közvetlen összefüggések alapján bizonyítva látják, hogy a perfluor-oktánszulfonsav (PFOS) és a perfluoroktánsav (PFOA) izomerjeinek való kitettség növeli a látáskárosodások kialakulásának esélyét.

PFA-hatás

A ma már közel tízezer vegyületet lefedő PFA-anyagokat az 1940-es évektől kezdték alkalmazni az ipar több területén: víz- és szennyeződésálló tulajdonságaik miatt egyaránt alkalmasak a bőr és a textil impregnálására, vagy éppen tűzoltó habok és zsírpapír készítésére.

Az azóta eltelt időben a teflonbevonatoktól a csúszásgátló szőnyegeken, esőkabátokon és pattogatott kukoricás zacskókon át a vízálló sminkekig felhasznált vegyületek a szén-fluor kötéseik ereje miatt annyira népszerűek világszerte. Ám éppen ez a kémiai tulajdonság növeli meg extrém módon azt a lebomlási időt is, amely rendkívül környezetszennyezővé teszi őket. A perzisztens tulajdonságok magyarázzák azt is, hogy az EU élelmiszer-biztonsági hatósága, az EFSA jelentése szerint a vegyületcsoportba tartozó PFOS és a PFOA például szinte minden európai lakos véréből kimutatható, és „a lakosság jelentős részénél a bevitel meghaladja az egészségügyi referenciaértéket”. Ráadásul felezési idejük az emberi szervezetben is legalább 2-5 év.

A csigalassú lebomlási idő mellett az is aggodalomra adhat okot, hogy a korábbi kutatások alapján az örök vegyi anyagok közül több is közvetlen összefüggésbe hozható a vetélés magasabb kockázatával, az alacsony születési súllyal, a magas koleszterinszinttel vagy a pajzsmirigy megbetegedésével, valamint a rák bizonyos fajtáival. A Qubit az év elején számolt be arról, hogy a PFA-vegyületek közvetlenül és közvetve évente 52-82 milliárd euró egészségügyi kiadást generálnak Európában.

Totális jelenlét

Tavaly augusztusban jelent meg az Environmental Science & Technology folyóiratban az a tanulmány, amely szerint az örök vegyi anyagok az Antarktisztól a Tibeti-fennsíkig a Föld számos lakott és lakatlan területéről begyűjtött esővízmintából kimutathatók. A PFOS és a PFOA mellet a perfluor-hexánszulfonsav (PFHxS) és a perfluor-ononánsav (PFNA) esetében is megdöbbentően magas koncentrációban, mivel még a legalacsonyabb érték is tízszerese volt az amerikai az EPA által meghatározott egészségügyi határértéknek. Mindez azt jelenti, hogy a PFA-vegyületek alighanem mindenütt jelen vannak a Föld légkörében.

A kontaktlencsékről publikált eredmények ürügyén az európiai környezetvédelmi szakportál azt a kerek tíz évvel ezelőtt publikált kanadai kutatást is idézi, amely kimutatta, hogy a fluorotelomerek az emlősök szervezetében a felszívódásuk után a biotranszformációnak nevezett biokémiai folyamat során PFOA-vá alakulhatnak.

Nem véletlen, hogy az év elején száz európai civil szervezet, köztük a magyarországi Humusz Szövetség felszólította az EU tagállamait és az Európai Bizottságot, hogy a 2026-ra tervezett szabályozás helyett már 2025-ig tiltsák be az összes PFA-vegyületet a fogyasztási cikkekben, 2030-ig pedig minden felhasználásukat.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: