Egymást tanítják hajókra támadni a kardszárnyú delfinek Európa déli partjain
Az elmúlt három évben több száz hajót támadtak meg kardszárnyú delfinek, és hármat el is süllyesztettek közülük a portugál és spanyol partok közelében. A legutóbbi, május 4-i eset során egy svájci vitorlás jachtot néztek ki maguknak, aminek megrongálták a kormánylapátját, és többször az oldalának csapódtak. A 72 éves Werner Schaufelberger által vezetett Champagne az incidensben léket kapott, majd a parti őrség értesítése után a kikötőbe vontatás során elsüllyedt.
A hajókkal szembeni első támadásokat még 2020-ban figyelték meg az Atlanti-óceánt és a Földközi tengert elválasztó Gibraltári-szorosban, ahol a delfinfélékhez tartozó kardszárnyú delfinek (vagy orkák, gyilkos bálnák, Orcinus orca) egy alpopulációja él. Az Ibériai-félsziget környékén 2020 júliusa és novembere között 52 ilyen találkozást rögzítettek az óceánok csúcsragadozói és hajók között, amik átlagosan 1-2 óráig tartottak, és többször kormánylapátok megrongálódásával és a hajósok kimentésével végződtek. Arra semmi nem utal, hogy a fekete-fehér mintázatukról jellegzetes tengeri emlősök embereket akarnának megtámadni, és globálisan egyetlen olyan eset sem ismert, amikor orkák a természetben bárkit halálosan megsebesítettek volna.
Annak megértésében, hogy mi áll az incidensek hátterében, Alfredo López, az Aveirói Egyetem cetekkel foglalkozó biológusa, valamint az ibériai kardszárnyú delfineket vizsgáló GT Atlantic Orca kollaboráció tagja volt segítségünkre. „Több különböző hipotézisünk van a viselkedés eredetére. De úgy véljük, számos érv szól amellett, hogy az incidensek egy kardszárnyú delfin halászhálóba gabalyodásával kezdődtek” – írta a Qubit kérdésére López.
Erre utal szerinte az, hogy a hajókkal történő „interakciókat”, amiket a tengerbiológusok azok megközelítéseként, megfigyeléseként vagy megérintéseként definiálnak, egy Fehér Gladis néven ismert, kifejlett nőstény kezdte 2020-ban, ami hét fiatal orkával úszott együtt. Ez az egyed 2021-ben ismét részt vett több, hajók elleni incidensben újszülött delfinborjújával, „így az állatot vezérlő motiváció erősebb, mint az anyaság ereje” – vélekedik López.
A kutató szerint ismert, hogy a régióban élő kardszárnyú delfinek rendszeresen megvizsgálják a hajók hátuljáról lelógó halászzsinórokat. Tavaly egy kardszárnyú delfin bele is ragadt egy hálóba, idén pedig egy halászzsinórt maga mögött húzó állatot észleltek, ami López szerint együttesen valószínűvé teszi, hogy a viselkedés kialakulása is egy ilyen esethez kötődhet. Az incidensek száma 2020 és 2021 között nőtt, majd utána 2021-ben és 2022-ben – évi 200 körül – konstans maradt, de López elmondta, figyelik, hogy változik-e idén a helyzet.
„A támadások brutálisak voltak, egy nagyobb és két kisebb kardszárnyú delfin vett részt bennük. A két kisebb a kormánylapátot rázta, míg a nagyobbik teljes erőből a hajó oldalának csapódott. Ezután a két kisebb lemásolta a nagyobb technikáját, és ők is a hajót csapkodták”
– számolt be május közepén Schaufelberger a társas életet élő emlősökkel történő találkozásról a német Yacht magazinnak.
„Tudjuk, hogy ennek a komplex viselkedésnek semmi köze az agresszióhoz, senkit nem akarnak megenni vagy bántani, és nem is bosszúról van szó, mert a kardszárnyú delfinek nem rosszindulatúak” – írta kérdésünkre a kutató. A tengerbiológus szerint a viselkedést a kardszárnyú delfinek horizontálisan adják át egymásnak, tehát a kifejlett egyedek a fiatalabbaknak, a fiatal egyedek pedig egymásnak. A hajókat zavaró 15 állat között csak két kifejlett egyed van, a többi mind fiatal vagy serdülőkorú kardszárnyú delfin. Arra, hogy milyen sebességgel terjedt el az új viselkedés a csoportban, ugyanakkor nincs információjuk.
A hajókkal történő találkozások potenciálisan veszélyesek az orkákra, még akkor is, ha az általuk kifejtett erő arányos mértékű, és így nem sérülnek meg súlyosan. Schaufelberger szerint ezek komoly aggodalmat jelentenek a fajvédelmi erőfeszítések szempontjából is. 2021-ben például egy kardszárnyú delfin oldalán ütődést figyeltek meg, ami elképzelhető, hogy egy hasonló eset során keletkezett. Ennek különösen azért van jelentősége, mert a kardszárnyú delfinek Gibraltári-szorosban élő alpopulációja a természetvédelmi világszövetség (IUCN) vörös listáján kritikusan veszélyeztetettként szerepel.
Portugál és spanyol kutatók, köztük López tavaly a Marine Mammal Science folyóiratban közölt tanulmányukban tekintették át az incidenseket a róluk összegyűjtött adatok alapján. A kutatók eredményei megerősítik, hogy a hajókkal történő találkozásokban közös elem a hajótest vagy a kormánylapát megérintése, és miután megállítják őket, az állatok idővel elveszítik a hajó iránti érdeklődésüket, és tovább állnak. A tengerbiológusok szerint ugyanakkor ha a jelenség folytatódik, az komoly problémát okozhat a hajósok biztonsága és az alpopuláció védelme szempontjából is.
Arra a kérdésünkre, hogy milyen kutatások irányulnak a kardszárnyú delfinek szokatlan viselkedésének megértésére, López elmondta, hogy a GT Atlantic Orca kollaboráció feljegyzi az eseteket, interjút készít a hajók legénységével és jelentéseket készít. Emellett indítottak a hajósoknak egy rizikótérképet, ahol megjelölik, hol van nagyobb esély orkákkal találkozni, valamint a GT Orcas nevű androidos és iOS-es mobilalkalmazásban fel lehet jegyezni a megfigyeléseket és a hajókkal történő találkozások részleteit. A spanyol és portugál kormányok további lépéseket is terveznek López szerint, de ezek részleteiről még nincs információjuk a kutatóknak.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: