Míg nyugaton a vallásos szavazókat elrettenti a kirekesztő politika, a magyar hívők boldogan szavaznak a Fideszre
„Az egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő” – idézte Ferenc pápa Szent István szavait a magyar vezetőkhöz intézett beszédében április végén a Budai Várban. Az egyházfő látogatása során többször hangsúlyozta a menekültek segítésének és a kisebbségek védelmének fontosságát. Ha a Vatikán kritikusan áll a Fidesz kirekesztő, populista politikájához, felmerül a kérdés, hogy vajon a hazai keresztény hívők is hasonlóképpen gondolkodnak-e.
Kamil Marcinkiewicz, a Hamburgi Egyetem és Ruth Dassonneville, a Montréali Egyetem társadalomtudósai a Party Politics-ben 2021-ben megjelent tanulmányukban azt vizsgálták, hogy a vallásos szavazók mennyire támogatják a populista jobboldali pártokat. Az eredmény szerint a kelet-európai országok többségében a keresztény hívők a populista jobboldal, nálunk tehát a Fidesz politikáját támogatják, Nyugat-Európában viszont éppen fordított a helyzet: a vallásosság inkább eltántorítja a szavazókat a kirekesztő, idegenellenes pártoktól.
A szélsőjobbra szavazás magyarázatait kereső kutatások eddig inkább a nemre, a képzettségre és a jövedelemre koncentráltak, Marcinkiewiczék tanulmánya viszont egy eddig kevésbé kutatott területet elemzett: fogékonyabbak-e a a keresztény hívők a szélsőjobbos és/vagy populista pártok üzeneteire, mint a többiek? Ez annak ellenére is érdekes szempont, hogy az európai társadalmakban csupán 20 százalék körül alakul az aktívan vallást gyakorlók aránya, és ahogy az a Pew Research Center 2018-as jelentéséből kiderül, ez Magyarországon sincs másként. Ez persze nem kérdőjelezi meg azokat az elméleteket, amelyek szerint a médiatúlsúly, az igazságtalan választási rendszer és a Fidesz-szavazók társadalmi helyzete a döntő jelentőségű a Fidesz választási sikereiben, de a kutatások szerint a pártválasztásban nálunk is szerepet játszik a választók vallásossága.
A nyugat-európai társadalmakban a kereszténydemokrácia immunizál a kirekesztő politika ellen
Az európai szélsőjobboldal kiemelkedő kutatója, Kai Arzheimer politológus, a Mainzi Egyetem professzora szerint azokban az országokban, ahol a kereszténydemokraták hosszú ideje és hitelesen képviselik a keresztény közösségeket, mára gyakorlatilag „beoltották” a szavazóikat a szélsőségek ellen. Arzheimer ezt a jelenséget „oltáshatásnak” (vaccine effect) nevezi, mivel egy olyan párt, amely képes kompromisszumokra, fontos neki a család és a keresztény értékek, középutas gazdaságpolitikát folytat és kiáll a nemzetek békés együttéléséért, az oltáshoz hasonlóan „immunizálja” a hívőket a szélsőségekkel szemben.
Németországban a szélsőjobbos Alternatíva Németországért (AfD) a 2017-es szövetségi választásokon annak ellenére sem tudott sikert aratni a keresztény hívők között – írják Marcinkiewiczék a tanulmányukban –, hogy a legfőbb választási ígérete az volt, hogy az iszlám elnyomásával megmenti a német keresztény kultúrát, miközben a Kereszténydemokrata Unió (CDU) egyre inkább olyan tabudöntögető, progresszív politikát folytat, mint például a melegházasság legalizása, ami akár hergelhetné is a hívő szavazókat. Marcinkiewiczék kutatásából egyértelműnek tűnik, hogy a nyugat-európai országokban a kereszténydemokrata pártok által képviselt konzervatív erők ténylegesen megfékezték a populista hullámot, annak ellenére, hogy progresszívebb politikájuk akár elrettentő is lehetne a vallásos szavazóik számára.
Minél vallásosabb valaki, annál nagyobb az esély arra, hogy a Fideszre fog szavazni
Bár a Fidesz-KDNP pártszövetség kereszténydemokrataként tünteti fel magát, a svéd Varieties of Democracy kutatóintézet mérése alapján ez erősen vitatható. A pártszövetség ugyanis kompromisszumképtelen, démonizálja politikai ellenfeleit és kirekesztő politikát folytat, amikor Brüsszel-ellenes retorikával hergeli a szavazókat, és a békés európai együttélés helyett bűnbak kereséssel foglalkozik, ami elvben sérti a keresztény értékeket – állítja a kutatóintézet. A Chapel Hill Survey, az európai pártok kategorizálására szolgáló felmérés eredményeiből ugyanakkor kiderül, hogy a Fidesz-KDNP pártszövetség nem felel meg a kereszténydemokratákra jellemző kritériumoknak, és inkább a (szélső)jobboldali populista pártok közé sorolható – annak ellenére, hogy középutas gazdaságpolitikát folytat, és kiemelt figyelmet fordít a családokra.
Valódi kereszténydemokrata párt hiányában úgy tűnk, hogy az utóbbi évtizedben a Fidesz felé fordultak a hívők, akik 130 százalékkal nagyobb eséllyel szavaznak a Fideszre, mint a nem hívők – olvasható Bermond Scoggins, a Nemzeti Ausztrál Egyetem politológusának kutatásában. Ráadásul minél vallásosabb valaki, annál nagyobb az esély arra, hogy a Fideszre fog szavazni.
Hasonló tendenciák figyelhetők meg egy másik kelet-európai országban, Lengyelországban, ahol nincsenek hagyományos kereszténydemokrata pártok, és ahol Marcinkiewiczék szerint háromszor nagyobb az esélye annak, hogy a rendszeresen templomba járók a „lengyel Fideszre”, a Jog és Igazságosság (PiS) pártra szavazzanak ellentétben azokkal, akik soha nem járnak templomba. A világ egyik „legateistább” társadalmának számító Csehország ugyanakkor kilóg a sorból, mivel ott nincs összefüggés a templomba járás gyakorisága és a populista jobboldal támogatottsága között – derül ki Marcinkiewiczék tanulmányából.
A magyar keresztény hívők értékrendszerébe simán belefér az idegenekkel szembeni intolerancia és az elesettek kirekesztése
Habár elsőre azt gondolhatnánk, hogy az Orbán-kormány kirekesztő politikája ellentétes a hívők értékrendszerével – hiszen az idegenellenesség, az intolerancia és az elesettek kirekesztése nem éppen keresztényi érték – a gyakorlatban ennek épp az ellenkezőjét látjuk, hisz Magyarországon a keresztény hívők inkább a Fideszre szavaznak. Annak ellenére, hogy a vallásos emberektől elvárható lenne a tolerancia, a magyar hívők nem szeretik a menekülteket – olvasható a Pew Research Center a kereszténység és a menekültek kapcsolatát vizsgáló 2018-as kutatásában. Ez pedig azt jelenti, hogy a Fidesz a vallásosak körében is sikerrel építheti a menekültek elleni hergelésre épülő politikáját, ha a kommunikációjában emellett kellően kidomborítja a keresztény értékeket és nemzeti identitást.
A hívők értékrendjét az egyházi vezetés is befolyásolja. Míg Németországban a keresztény egyház maga is progresszív valláspolitikát folytat, ez pedig hat a politikai pártok üzeneteire, Magyarországon a keresztény vezetők konzervatív politikát folytatnak annak érdekében, hogy megőrizzék a hívők támogatását. Németországban például 2026-tól lehetőség lesz arra, hogy a melegek egyházi esküvőt tartsanak, ami nálunk egyelőre teljesen elképzelhetetlen. A magyarországi papok azt sem nagyon hangsúlyozzák, hogy a menekülteket védelmezni, a szexuális kisebbségeket pedig tolerálni kellene, ez pedig megmagyarázza, hogy Magyarországon miért olyan magas a hívők körében a populista kormány kirekesztő politikájának támogatása – olvasható Marcinkiewiczék tanulmányában.
Az utóbbi évtizedekben a konzervatív és kereszténydemokrata pártok általában a progresszívebb politika felé mozdultak el, de ez a helyzet a jövőben változhat. Nagy-Britanniában például a keresztényeket képviselő Konzervatív Párt kezd az orbáni politikára hajazó, kirekesztő és nacionalista identitáspolitikára építő irányba elmozdulni. Azt, hogy a keresztény hívő szavazók hogyan fogadják ezeket a változásokat, ma még nehéz megmondani.
A szerző a University College London történelem, politika és közgazdaságtan szakán végzett.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: