Új Nazca-vonalakat fedezett fel a mesterséges intelligencia
A spanyolul Líneas de Nazca néven számon tartott Nazca-vonalak többségét a légi fényképezés folyamatosan fejlődő technológiája segített azonosítani az elmúlt száz évben. A japán Jamagata Egyetem perui őstörténetre szakosodott kutatói 2004-ben kezdték el számítógépes elemzés vizsgálni a már ismert gigantikus sivatagi alakzatok, az az geoglifák lelőhelyeiről műholdról, repülőgépről vagy éppen drónról meteorológiai, mezőgazdasági vagy geológiai céllal készített, publikus felvételeket – írja a Live Science.
A japán egyetem Nazca Intézete 2016-ban olyan nagy felbontású felvételekhez jutott, amelyekhez kevésnek bizonyultak a korábban használt szoftverek, de a régészeknek sikerült bevonni a kutatómunkába az IBM mesterséges intelligencia fejlesztéssel foglalkozó részlegét. A nehézséget az okozta, hogy a mély tanulással operáló alkalmazásokat a siker érdekében gigászi adatbázisokon szokás kiokosítani, a régészeknek azonban csak egy olyan adatbázisa volt, amely mindössze 21 geoglifáról készült műhold- és légifelvételt tartalmazott. Az adatszám növelésére a régészek szétszabdalták a képeket és nem a teljes figurákon, hanem Nazca-vonalak részletein tanították a mesterséges intelligenciát.
A Journal of Archaeological Science folyóirat legfrissebb, júliusra datált számában publikált tanulmányuk szerint a japán régészek ennek köszönhetően három eddig ismeretlen perui geoglifát azonosítottak.
A mesterséges intelligencia 21-szer gyorsabban azonosította potenciális geoglifákat, mint egy képzett és rutinos régész, akiknek azért maradt bőven feladatuk, hiszen a helyszíni felmérést nekik kellett elvégezniük.
A japán kutatók szerint az általuk kidolgozott módszerrel érdemes újra vizsgálni a korábban már elemzett olyan légi felvételeket, és nem csak a perui fennsíkról, hanem más potenciális régészeti lelőhelyekről készülteket is, amelyeken eddig nem sikerült felfedezni semmi érdemlegest. A Jamagata Egyetem kutatói ugyanis így találták meg az egyik új geoglifát, amely mindvégig ott volt a nevezetes nazcai kolibri szomszédságában, de eddig sem a földről, sem a levegőből nem vette észre senki, holott szerepelt a felvételeken.
A most publikált módszer azért is számít sikernek a Nazca-kutatásokban, mert számos perui geoglifát fenyeget az éghajlatváltozás miatt gyakoribbá váló időjárási extremitások miatti csapadék- és szélerózió, így félő, hogy a még felfedezetlenek örökre elenyésznek.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: