Biztosan ADHD-re, vagyis a figyelemhiányos hiperaktivitás zavarra utal, ha egy gyerek rendszeresen nem figyel oda a tanórákon? Miért diagnosztizálnak ADHD-vel lényegesen több fiút, mint lányt? Meg tudják oldani az ADHD-val érintett gyermekeikkel, tanítványaikkal felmerülő problémákat azok a szülők és pedagógusok, akik maguk nem akarnak részt venni a terápiában vagy az érzékenyítő tréningeken? Indokolt-e gyógyszerekkel, amfetaminszármazékokkal kezelni az ADHD-val érintett gyerekek viselkedését? Egyáltalán mit tudunk ma Magyarországon az egyébként sokat emlegetett tünetegyüttesről?

Ezekkel a témákkal jelentkezik a Boncasztal második epizódja, amelyben Bunford Nóra ADHD-kutatóval, a Természettudományi Kutatóközpont Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézete Fejlődés és Klinikai Neuropszichológiai Kutatócsoportjának vezetőjével és Tóth Zsuzsa gyógypedagógus és családterapeutával, a Bárányfelhő Fejlesztő és Terápiás Központ szakmai igazgatójával beszélgettünk.

Hallgasd alább:

Az epizód elérhető Spotify-on, Google Podcasts-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel!

Miközben Magyarországon nincsenek pontos epidemiológiai adatok arról, hogy hány 18 éven aluli gyereket érint az ADHD, az Egyesült Államokban ma 6-7 millió gyerek él ADHD-diagnózissal. Számuk az utóbbi két évtizedben közel ötszörösére nőtt, aminek okait csak találgatják a szakemberek. Már csak azért is, mert – mint azt podcastunk vendégei elmondták – egyetlen vizsgálati helyzetből szinte lehetetlen megmondani, hogy egy gyerek érintett-e a figyelemhiányos hiperaktivitás zavarban. Az ADHD-nak ugyanakkor általános genetikai jellemzői sincsenek: nincs egyetlen olyan biológiai tényező sem, aminek alapján biztosan fel lehetne állítani a diagnózist.

A fogódzót az érintett vagy érintettnek vélt gyerekek viselkedése adja, csakhogy ahhoz, hogy annak okait pontosan fel lehessen tárni, fontos lenne a családi és iskolai környezetük feltérképezése. Ráadásul az ADHD evidenciákon alapuló elsődleges kezelési módja nem is annyira a gyerekek, mint inkább a környezetükben lévő felnőttek terápiája, tréningje lenne. De vajon megtörténik-e mindez, amikor egy gyerek viselkedése állandó problémákat okoz otthon vagy az iskolában?

Vendégeink voltak:

Kapcsolódó anyagok a Qubiten:

Az Alzheimer-kórt csak a halál után lehet pontosan diagnosztizálni

Boncasztal podcast 2023. május 14.

Miután az alzheimeres betegek száma a világon meghaladta az 50 milliót, a betegség kutatásába ömleni kezdett a pénz. A kutatók óriási nyomás alatt próbálnak eredményeket felmutatni, amelyek némelyikéről kiderült, hogy közönséges hamisítvány. Új podcastsorozatunk, a Boncasztal első részében az Alzheimer-kórt boncolgatjuk.

Gyerekek tízmillióit tömik világszerte pszichostimulánsokkal, pedig a szülők és a tanárok képzése többet segítene, mint a gyógyszer

Balázs Zsuzsanna tudomány 2022. május 23.

Beteg ez a gyerek, vagy csak szeleburdi? A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar a világ legvitatottabb betegségei közé tartozik, mára mégis az egyik leggyakrabban kezelt gyerekpszichiátriai problémának számít. Az ADHD mögött az agy jelátviteli rendellenességét sejtik, mégis a tünetek alapján diagnosztizálják, a szakemberek szerint gyakran tévesen. Mi a baj, és hogyan lehetne kezelni?