Azok, akik gyerekkoruk korai szakaszában elkezdtek olvasni, több szempontból is jobban teljesítenek középiskolás korukra – állítja egy friss, hosszú távú kutatás, amelyet több mint 10 ezer, 9–13 éves amerikai gyerek körében végeztek. A korai olvasók magasabb pontszámot értek el a memóriával kapcsolatos és beszédfejlődési teszteken, valamint kevesebb viselkedési problémájuk és depressziós tünetük alakult ki.

A Psychological Medicine folyóiratban közzétett eredmények szerint nemcsak a szülők részesítik előnyben a nyomtatott könyveket a gyerekekkel közös olvasás során, de a gyerekeknek is jobbat tesz a régimódi technika, a tudás elsajátításának mértéke ugyanis nagyobb a nyomtatott könyvek esetén, mint az e-könyveknél.

A Cambridge-i Egyetem kutatói több oldalról közelítették a kérdést. A szülőket a gyerekek napi tevékenységeiről kérdezték bizonyos időközönként, például arról, hogy hány éves korukban kezdtek el olvasni, és nagyjából mennyi időt fordítottak rá. A beszámolók és a teszteredmények mellett azonban agyi felvételek is a kutatók rendelkezésére álltak.

A gyerekek 52 százaléka korai olvasónak számított, vagyis 3 és 10 éves koruk között kezdtek el kedvtelésből olvasni, míg 48 százalékuk vagy nem olvasott szórakozásból, vagy csak a kutatást megelőző években vált hobbijává a könyvolvasás.

A korai olvasók jobb eredményt értek el a memória, a beszéd és a szóbeli információk feldolgozásának képességét vizsgáló standard teszteken, a szülők beszámolói alapján kevesebb viselkedési problémájuk volt, és kevesebb depresszióra utaló jelet mutattak. A kutatók meglepetésére az MRI-felvételek is alátámasztották az eredményeket: a korai olvasóknál nagyobb volt a szövetek térfogata az olvasással kapcsolatos folyamatokban, valamint a figyelemben és a viselkedésben érintett agyterületeken.

„Az olvasás nem csak kellemes élmény, széles körben elfogadott, hogy inspirálja a gondolkodást és a kreativitást, növeli az empátiát és csökkenti a stresszt. De ezen felül jelentős bizonyítékot találtunk arra, hogy a gyerekeknél fontos fejlődési tényezőkkel áll kapcsolatban, javítja a kognitív képességeket, a mentális egészséget és az agyi struktúrákat, amik a jövőbeli tanulás és jólét sarokkövei” – mondta Barbara Sahakian, a Cambridge-i Egyetem neuropszichológia-professzora.

A korai olvasóknál más fontos mintákat is kimutattak a tanulmányban: kevesebb időt töltöttek képernyők (tévé, telefon, tablet) előtt, és egészségesebb alvási szokásaik voltak – ezek mind hozzájárulhatnak a gyerekek jobb teszteredményeihez és mentális jólétéhez.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Ha olvasni tanulsz, nemcsak a betűket fogod felismerni, hanem a matematikai gondolkodásod is fejlődni fog

Hegyeshalmi Richárd tudomány 2021. március 12.

Egy új kutatás szerint az agyunk nem különíti el élesen azokat az agyterületeket, amik az olvasásért, illetve a matematikai gondolkodásért felelnek. Ellenkezőleg: a kettő között jóval szorosabb lehet az összefüggés, mint ahogy azt korábban feltételeztük.

Már nem úgy olvasunk, mint régen, és ez az ember elhülyüléséhez vezet

Dippold Ádám TECH 2018. augusztus 29.

A mélyolvasás empatikusabbá, műveltebbé és kritikusabbá tesz bennünket, ha pedig lemondunk róla, és maradunk a felületes befogadásnál, a skim readingnél, végleg elveszíthetjük a szemlélődés és a kritikus gondolkodás képességét.

A mesekönyvek illusztrációi segítik az óvodások szövegértését

Qubit.hu tudomány 2018. május 30.

Az óvodásoknak mesekönyv-olvasás közben igenis szükségük van az illusztrációkra, ám akkor hatékony az összhatás, ha a képek szorosan kötődnek a szöveghez – derül ki egy friss magyar kutatásból.