Lannert Judit és Németh Szilvia oktatáskutatók új könyvükben olyan, magyar iskolákban is kipróbált, formabontó tanítási módszereket mutatnak be, amelyek nemcsak élvezetesebbek és hatékonyabbak a puszta tudásátadásnál, de közelebb is hozzák egymáshoz a gyerekeket.
Rick McIntyre több mint hatezer napon át figyelt meg a vadonban egy példátlanul nagy létszámú farkasklánt, amit a lakóhelyük után Druid Peaknek nevezett el. Legújabb könyvében, az Egy farkas uralkodásában az általános farkasviselkedés leírása is érdekes, de a vezér, a 21-es ellopja a show-t.
Milyen kapcsolat van a Dűne világa és a földi tudományok között? Milyen volt az élet Budapesten a Kádár-korszak vége felé? Hogyan alakították az emberiség teljes történetét a kardok? Ezt olvastuk, ezt ajánljuk.
Nem tudod, mit vegyél karácsonyra az unokatestvérednek, aki él-hal Venki Ramakrishnanért? Szenvedélyed a matematikatörténet? Vágtad a centit, hogy mikor jelenik meg az új Tonelli-kötet? Érdekel, hogy milyen az amazonasi őserdőben felnőni, vagy hogy miért nem élünk örökké? A Corvina Kiadó mindegyik eshetőségre készült.
Mi az az idő? Mennyi a tér? Kérdések, amikre léteznek egyszerűbb és bonyolultabb válaszok is. Frank Wilczek Nobel-díjas fizikus arra vállalkozott, hogy mindenkinek érthetően elmagyarázza őket, de nem biztos, hogy sikerült.
Kordos Szabolcs várostörténeti kuriózumokat bemutató könyvéből kiderül, hogyan zajlott a valódi vesztegzár a Grand Hotelben, megismerünk egy embert, aki bunkerben született, és megtudjuk, honnan kapta a nevét a Lövőház utca.
Szántó T. Gábor fiktív elemekkel tarkított életrajzi regénye eddig legfeljebb szűk körben ismert tényekkel is megismerteti az olvasót: Gonda börtönévéről, az MSZMP-re gyakorolt hatásáról vagy épp a nagy női testek iránti vonzalmáról eddig keveset tudhattunk.
A történelmet végigkíséri a zaj: már Rómában is a külvárosba költöztek az emberek az elviselhetetlen lárma miatt, az iparosodás pedig végképp betett a csendnek – és ennek már egészségügyi hátrányait is érezzük.
A frissen megjelent Szocreál és késő modern Budapest című könyv alapján elhagytam a járt utat a járatlanért, és életemben talán először sétáltam Kőbányán. Olyan házakat kerestem, amiket az ember általában észre sem vesz, mert nem látja a fától a betondzsungelt.
Zágoni Bálint és Kurutz Márton frissen megjelent monográfiája szerint a Korda Sándort és Kertész Mihályt is mentoráló Janovics az 1900-as évek elején forgatott műveivel és a stúdiórendszert megalapozó elképzelésével hosszan tartó hatással volt a nemzetközi filmvilágra.
A Berlinben tárolt Grimm-hagyatékból a második világháború után tűnt el számos kötet, most az Adam Mickiewicz Egyetemen azonosítottak közülük 27-et.
Az úgynevezett modellváltásnak egyetlen magyar egyetem állt ellen tevőlegesen és keményen: az ország legkisebb egyeteme. Az SZFE küzdelméről most az események egyik főszereplője, az utolsó megválasztott rektor, Upor László írt könyvet.
A feltörekvő szerzőknek járó legrangosabb japán irodalmi díj zsűrije hibátlannak nevezte Rie Kudan regényét.
Egyes történetek nem tudnak rosszul öregedni: ilyen az Artúr-mondakör is, aminek az idők során annyi ága-boga született, hogy alig lehet követni. Az viszont valószínű, hogy a nálunk alig ismert angol író, T. H. White nélkül nem lett volna Gyalog-galopp, sőt talán Monty Python sem.
A Nobel-díjas Karikó Katalin önéletírása, a farkasbőrbe bújt úttörő farkaskutató kalandjai és az egyszarvúkért rajongó Mátyás királyról megemlékező tanulmánykötet még simán befér a karácsonyfa alá, és a Qubit mindegyikről részletesen írt 2023-ban.