Robert Macfarlane Lennvilág című könyvében a föld alatti birodalmat járja be a bányától a kriptáig, a génbanktól az atomtemetőig, és miközben nem kínál nagy világmegfejtéseket, úgy behúzza az olvasót az alvilágba, hogy az vagy menekülni akar onnan, vagy örökre a föld méhében maradna.
Farkas Róbert író és grafikus a gyerekeknek szóló tudománykommunikáció egyik magyarországi úttörője. Új könyvét 12 és 10 éves recenzorokkal együtt olvastuk el: szédületes kalandokra, popkulturális utalásokra, kemény iskolakritikára és természetesen tudományos tényekre bukkantunk.
A korabeli tudományos networknek hála az isten háta mögötti szepességi kisváros és szülötte, Sebastian Ambrosius is bekapcsolódott az európai humanista vérkeringésbe. Sebők Marcell történész angolul most megjelent kötete a 16. századi lelkész-tanító életén keresztül mutatja be a korabeli viszonyokat.
A német erdészceleb, Peter Wohlleben új könyve, A természet jelbeszéde az erdő után ezúttal a kertet és környékét mutatja be. Mit üzen, ha megváltozik a pacsirta dala, és hogyan kertészkednek a hangyák?
A Mítosz című kötete után a brit humorista és nemzeti kincs az ókori szuperhősök kalandjait is feldolgozta következő, Héroszok című könyvében. Jól tette: vannak olyan történetek, amelyekről annyi bőrt lehet lehúzni, amennyit csak nem szégyell az ember, Fry pedig a tőle megszokott humorral és műveltséggel állt neki a nyúzásnak.
Az 1968-ban elhunyt író életművének általában az elfogult rajongás vagy a totális elutasítás az osztályrésze, miközben a szellemi hagyaték kritikai feldolgozásának elvétve veselkedett neki eddig bárki is. A kevesek egyike a filológus végzettségű Weiner Sennyey Tibor, aki közel 500 oldalas új esszékötetében próbálja megfejteni, hogy ki is volt valójában Hamvas Béla.
Szurcsik Benedek KADEM című könyve saját definíciója szerint nem más, mint filozófiai nyelvbe rejtett kísérleti vers. A kötet két nyelven, oda-vissza olvasható módon jelent meg, a szószedet-versben pedig minden benne van a mindentől (Z) a meta-nihilizmusig (RIMA).
A Templomséták Budapesten 246 különböző stílusú, felekezetű és földrajzi elhelyezkedésű templomot mutat be fényképekkel és rövid ismertetőkkel, biciklis, laza városi mászkálós vagy kirándulós útvonalakra felfűzve. A könyvből két dolog vált rögtön világossá: a felsorolt épületek többségét ismerem, és semmit nem tudok róluk.
„Azért értünk el ennyi mindent, mert mi vagyunk a legértelmesebb teremtmények, akik valaha is éltek ezen a bolygón. Most már bölcsnek is kell lennünk” – írja a világhírű brit természettudós magyarul nemrég megjelent könyvében. Az Egy élet a bolygónkon arra a kérdésre is választ ad, hogy mit kell tennünk az életben maradásért.
James Fallon amerikai neurobiológus véletlenül jött rá, hogy agya csökkent aktivitást mutat az empátiáért és erkölcsökért felelős területeken. A kutató szerető családjának köszönheti, hogy proszociális pszichopataként nem vált belőle gyilkos. Fallon könyve nemrég jelent meg magyarul.
2020 nem kényeztette el az embert, de a járványügyi korlátozások közepette olvasni azért még csak lehetett. Mi pedig kiválogattuk, hogy mit ajánlanánk jó szívvel a tavaly megjelent könyvekből.
Rockenbauer Antal új kötete, az Útikalauz a fizikához Newtontól Higgsig szemléletes példákon keresztül, korszakról korszakra kíséri végig a tudományág fogalomrendszerének változását a klasszikus fizikától napjainkig.
Alkoss olyan paklit, hogy bármely három lap esetében legyen pontosan egy közös szimbólum! A követelmények: legyen minden kártyán ugyanannyi szimbólum, egyik se szerepeljen az összes lapon, de ne is csak három lapon, és minden szimbólum ugyanannyi példányban legyen jelen.
Byung-Chul Han berlini sztárfilozófus Pszichopolitika című újabb kötetében tovább ostorozza a neoliberalizmust: a közösségi média kerül célkeresztbe, a nehéztüzérséget pedig Marx, Foucault és Heidegger képviseli. A retorikai tűzijátéknak azonban nagyobb a füstje, mint a lángja.
Alessandro Vespignani olasz fizikus magyarul idén megjelent könyve érdekesen és közérthetően magyarázza el, hogy mi az a datifikáció, hogyan határozzák meg az életünket az algoritmusok, és hogy lehet megjósolni, hogy vajon meg fogja-e venni bárki ezt a könyvet. A koronavírus megjelenésével aztán borult minden, de Vespignani persze ezt is előre sejtette.
A mesterséges intelligencia lehet áldás és átok is: miközben gyakran az sem világos, hogy mire képes jelenlegi állapotában, komoly indulatokat gerjeszt a felhasználókban. Ebben a zűrzavarban próbál rendet vágni George Tilesch és Omar Hatamleh angolul nemrég megjelent könyve, a BetweenBrains.
Magyarul nemrég jelent meg Elli H. Radinger 2017-es sikerkönyve, A farkasok bölcsessége, amely egyrészt az írónő harminc évnyi farkasmegfigyeléseiről szól, másrészt életvezetési tanácsokat tartalmaz. Az előbbi jó hír, az utóbbi kevésbé.
Hszi Csin-ping kormányzása alatt tovább erősödik a cenzúra, ekkora országos tisztogatást évtizedek óta nem látott Kína. Az Állatfarm és az 1984 mellett képregényeket és vallásos könyveket is levettek a polcokról, Micimackó viszont újra zöld lámpát kapott.
Az állatok, a növények és a gombák nemigen fecsegnek, de mint Szvetelszky Zsuzsanna és Bodor-Eranus Eliza frissen megjelent könyvéből kiderült, az emberek nagyon is. Sőt elképzelhető, hogy a pletyka evolúciós szempontból még előnyt is jelent.
Mennyit szexel a panda, és mennyit a bonobó? Miért hágja meg a hím tengerimalac a hím tengerimalacot? Tudományosan korrekt és gyakran még vicces is Az állatok szerelmi élete című, 12-től 104 éveseknek szánt ismeretterjesztő könyv magyar fordítása.
Milyen lehet az élet egy algoritmusok uralta világban? Idén jelent meg magyarul a QualityLand, Marc-Uwe Kling német humorista és zeneszerző disztópiája a nem túl távoli jövőről, robotokról, közösségi oldalakról, megfigyelésről és rózsaszín, delfines vibrátorokról.
Az Arcanum tizenötezer tudományos könyvet tett ingyen elérhetővé karantén idejére, a Mozaik tankönyveket kínál az otthoni tanuláshoz, az Agave pedig ingyenes magyar sci-fikkel és horrorokkal oldja a feszültséget. És persze még mindig ott van a Magyar Elektronikus Könyvtár, tippek karanténban élő könyvmolyoknak.
Boccaccio óta tudjuk, hogy a járványok nemcsak pusztítani tudnak, de esztétikai természetű haszonnal is kecsegtetnek. Öt olyan vírusügyi irodalmi alkotást ajánlunk, amelyekkel el lehet ütni az időt, ha beüt a krach, és jön a karantén.
Már a vadászó-gyűjtögető emberek is kiaknázták a természetet, de a mezőgazdaság megjelenése új szabályokat hozott: a bőséges táplálék és a nők társadalmi helyzetének romlása miatt beindult a megállíthatatlan népességnövekedés. Még a bibliai eredendő bűnt is a mezőgazdaság ihlethette, derül ki Horváth Balázs környezetkutató könyvéből, A beteg bolygóból.
Bár szürrealista festőként mutatkozott be, Desmond Morris természettudományos munkássága révén lett világhírű. A művészettörténet egyik legszélsőségesebb izmusának alkotóit bemutató, már magyarul is olvasható kötetében etológiai pontossággal mutatja be pályatársait, a művek elemzése helyett az alkotók személyiségére és viselkedésére összpontosítva.
Az olasz sztárfizikus magyarul frissen megjelent kötetében ismét a valóság természetével foglalkozik Démokritosztól a kvantumfizikáig: az időről szóló, tavalyi könyve után most már nemcsak az időben, hanem minden egyébben is kételkedhetünk. Rovelli ismét valahol a költészet, a fizika és a filozófia között egyensúlyozik, és bár válaszokat nem igazán kínál, maguk a kérdések is érdekesek.
Három vándor egy arany-, egy ezüst- és egy ólomládában kereste a választ Baal főtemplomában. Megtalálták vajon? És neked sikerült?
Pánikkeltés és tagadás helyett a tényekre koncentrál Kovács Róbert most megjelent munkája, a nagy magyar klímakönyv.
Kriptopénz ABC címmel jelent meg a magyar kisokos-enciklopédia a bitcoinfélék alapjairól, amelyben ugyan szó esik a digitális pénzek gyakori bírálatáról, de alapvetően optimista hangulatú: a szerzők reményei szerint az összeomlás-közeli állapot után jön a kiszámíthatóság korszaka, a bitkonszolidáció.
Épp a Bauhaus megalakulásának századik évfordulójára jelent meg az Art déco és modern Budapest című kalauz, amelyben háromszáznál is több épület történetéről kapunk leírást. Milyen csodák mellett megyünk el nap mint nap, ha a várost járjuk?
A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál olyan dátum a kiadóknak, mint a karácsony meg a költészet napja együtt: ha valami nagy dobással készülnek, biztos, hogy erre időzítik. Körbejártunk, és megtaláltuk azt az öt újdonságot, amit bűn kihagyni.
Romsics Ignác sztártörténész és egy norvég sztársámándobbanda nyitotta meg csütörtökön az idei könyvfesztivált. Ráadásul az a Karl Ove Knausgård a sztárdíszvendég, aki saját felesége szerint is a világ legindiszkrétebb embere. Hatalmas könyves buli, megéri kimenni!
Walter Isaacson újságíró és visszaeső életrajzíró ezúttal Leonardo Da Vinci életét próbálja megfejteni, üdítő módon nem a Mona Lisa felől közelítve, hanem a mester jegyzetei alapján. Az eredmény egy bő hétszáz oldalas könyv lett, amelynek már a filmjogai is elkeltek. Felkészül a híres névrokon, Leonardo DiCaprio.
Csak olyan könyveket ajánlunk, amiket nemcsak olvastunk, hanem írtunk is róluk, ráadásul nem is rosszakat. Atombiztos tippek!
A Szilícium-völgy orákulumaként ismert Tim O'Reilly legújabb könyvében, a WTF-ben védelmébe veszi a Facebookot és a Google-t, és a részvényesek uralta kapitalizmusra keni a magából kifordult világ bűneit. WTF?
Tizenöt év termése jelenik meg Dragomán György Rendszerújra című kötetében, köztük lesznek olyanok is, amelyek először itt, a Qubiten jelentek meg.