A fájdalom, a szorongás vagy az öröm mellett az állatok jelentős része képes az emberekéhez hasonló összetett érzelmek átélésére, állítják azok a viselkedéskutatók, akik szerint az eddig feltételezettnél sokkal többféle emocionális állapot létezik az állatvilágban.

A legújabb kutatási eredmények alapján a „boldog állat” jelzős szerkezet sem szépelgő antropomorfizálás, hiszen a pszichológiában flow-élményként definiált pozitív érzelmi csúcspontot vadon élő, illetve fogságban tartott állatkerti, illetve a szó romantikus értelmében szintén nem szabad házi jószágoknál egyaránt sikerült megfigyelni.

„Úgy tűnik, hogy az emlősök számos faja képes a teljes érzelmi spektrumot bejárni, így egyáltalán nem csak az emberek ismerik például a remény vagy a büszkeség érzését” – idézi a New Scientist Frans de Waalt, az amerikai Emory Egyetem etológia-professzorát. A holland-amerikai primatológus 2019-es – Mama's last hug (Anyu utolsó ölése) című – kötetében sorra veszi a csimpánzoknál természetes és állatkerti körülmények között egyaránt megfigyelt helyzeteket, amelyek a főemlősök gazdag és változatos érzelmi életéről tanúskodnak.

A kutatási terület egyik úttörőjeként számon tartott de Waalt szerint ugyanakkor nem tudhatjuk biztosan, hogy pontosan mit is élnek meg az állatok, mivel hiányzik az érzelmek megosztásában az embereknél is nélkülözhetetlen nyelvi kommunikáció.

Érzelemolvasási nehézségek

Az emlősök neurológiai komplexitása és gazdag viselkedési repertoárja alapján feltételezett érzelmek azonosítására azonban vannak lehetőségek.

Eredendően csak a minőségi húselőállítást szolgáló állatjóléti megfontolások motiválták azt a 2022-ben publikált, a Qubiten is ismertetett nemzetközi kutatást, amelynek célja a házisertések (Sus scrofa domestica) a horkantástól a visításig terjedő, meglepően sokféle hangadásának dekódolása volt. A Koppenhágai Egyetem etológusai ehhez olyan neurális hálózati alkalmazást fejlesztettek, amely az újszülött malacoktól a matrónakorú emsékig 400 házisertés közel 8 ezer különféle hangjelzése alapján kategorizálta az állatok vokalizációját. A szituációk sora a szoptatástól a testvérek közötti játékon és a kocák közötti torzsalkodáson át a vágóhídra terelésig terjedt. A felvételek egyik részét hagyományos sertésnevelő gazdaságokban és hizlaldákban, másik részét viszont olyan kísérleti körülmények között rögzítették, amikor a disznók csemegét vagy játékot kaptak, illetve szabadon játszottak.

Az algoritmus a különféle élethelyzetekben mutatott viselkedés alapján pozitív és negatív érzelmi töltetük szerint szortírozta az állatok vokalizációját. A hangok a megfigyelt érzelmek teljes spektrumát lefedték. A New Scientist szerint a kutatók már dolgoznak a hangokat a mimikával és a mozgással kombináló rendszeren, amellyel elkerülhetők lesznek a szorongást kiváltó helyzetek miközben megteremtik a disznókat boldogító élményekhez szükséges körülményeket.

Játék = boldogság?

Az állati érzelmek kutatásának egyik elterjedt módszere a pszichológiában is bevett kognitív előítélet-teszt, amely azt vizsgálja, hogy az alany az elé állított feladatot a félig tele-félig üres pohár analógiájára optimistán vagy pesszimistán ítéli-e meg. Az ilyen tesztek a humán praxisban meglepően hatékony diagnosztikai eszközök.

Kiderült, hogy a módszer még a kevésbé intelligensnek gondolt fajoknál is működik. Osztrák és cseh kutatók működő tehenészetben folytatott 2019-es kutatása szarvasmarhák derű-, illetve borúlátást vizsgálta. Hogy az eredmény értelmezhető legyen, megtanították a teheneknek, hogy a terelőfolyósóról jobbra és balra is kimehetnek, ha az orrukkal megnyomják az adott kaput nyitó gombot. A választást a kutatók megkönnyítették azzal, hogy az egyik irányt jutalomfalatokkal tették vonzóbbá. Miután a tehénkékben rögzült az asszociáció, olyan kétértelmű ingert kaptak, amelyet korábban nem tapasztaltak: kinyílt egy harmadik, korábban mindig zárva tartott kapu, ami mögött viszont szintén volt takarmány. Az optimista kérődzők ahelyett, hogy ragaszkodtak volna a tanultakhoz, simán megindultak az ismeretlenbe, míg a pesszimisták gombnyomással próbáltak megmaradni a tanult keretek között. A tesztet külön-külön és párokban is elvégeztették a tehenekkel, kiderült, hogy párban a korábban pesszimista tehenek is optimisták lettek.

A tudományos konzekvencia szerint az optimizmus persze nem azonos a boldogsággal, de a kutatók szerint az információfeldolgozás és döntés attitűdje kihat az általános érzelmi állapotra.

Mint a gyerek

Az etológia jelen állása szerint a negatív érzelmek táptalaja az ingerszegénység és az unalom. Az állatkerti tapasztalatok szerint a fizikaiakkal kombinált mentális feladványok egyértelműn javítják az emlősök hangulatát.

Egy 2020-ban publikált amerikai kutatásban a kecskék például az állatkerti főemlősöknél, gorilláknál és más emberszabásúaknál korábban megfigyeltekhez hasonlóan annyira élvezetesnek ítélték az ajtónyitogatós feladatot, hogy még akkor is nyomkodták a gombokat, amikor tartósan elmarat a jutalom.

A legújabb állatjóléti kutatások szerint az állatkerti és haszonállatok esetében is érvényesnek látszik az a gyerekpszichológiai alaptézis, miszerint a kockázatkeresést nem akadályozó, de védelmet biztosító, támogató környezetben cseperedőkből kevesebb eséllyel lesz szorongó felnőtt. A fizikai egészségre kiható érzelmi állapot megőrzésének másik, a haszonállatoknál is fontos kulcsa, hogy egy bizonyos, fajra jellemző létszám fölött a tömeg egészségkárosítóan nyomasztóan hat az egyedek érzelmi világára is.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: