Pusztán állatjóléti megfontolások motiválták azt a nemzetközi kutatást, amelynek eredményeit a Scientific Reports folyóiratba hétfőn megjelent tanulmány ismerteti. A kutatók szerint a mesterséges intelligencia alkalmas lehet a házisertések (Sus scrofa domestica) a horkantástól a visításig terjedő, meglepően sokféle hangadásának dekódolására. A gépi sertéstolmács pedig felhasználható lehetne az állatok jóllétének automatikus nyomon követésére.

Elodie Briefer, a Koppenhágai Egyetem etológusa, a kutatócsoport vezetője a Guardiannek elmondta, hogy munkatársaival egy olyan neurális hálózati alkalmazást fejlesztett, amely az újszülött malacoktól a matrónakorú emsékig 400 házisertés közel 8 ezer különféle hangjelzése alapján kategorizálta az állatok vokalizációját. A szituációk sora a szoptatástól, a testvérek közötti játékon és a kocák közötti torzsalkodáson át a vágóhídra terelésig terjedt. A felvételek egyik részét hagyományos sertésnevelő gazdaságokban és hízlaldákban, másik részét viszont olyan kísérleti körülmények között rögzítették, amikor a derék disznók csemegét vagy játékot kaptak, illetve szabadon játszottak.

Az algoritmus a különféle élethelyzetekben mutatott viselkedés alapján pozitív és negatív érzelmi töltetük szerint szortírozta az állatok vokalizációját. A hangok a megfigyelt érzelmek teljes spektrumát lefedték.

A mesterséges intelligencia használatával a kutatók első körben arra jutottak, hogy a negatív érzelmi töltetű helyzetekben a magas és hosszú visítások dominálnak, míg a rövid nyögések általában a sertések elégedettségének jelei. A mélyebb regiszterű morgásoknak és vakkantásoknak ugyanakkor jóval sokfélébb az alkalmazási területe.

„Pozitív helyzetekben a hívások sokkal rövidebbek, amplitúdójukban kisebb ingadozásokkal. Ilyenkor a röfögések magasan kezdődnek, és fokozatosan csökken a frekvenciájuk" – magyarázta Briefer. A kutatócsoport a következőkben folytatni kívánja a gépi sertéstolmács tanítását, hogy a mesterséges intelligencia képes legyen az érzelmek szélesebb repertoárjának megkülönböztetésére, megnyitva ezzel annak lehetőségét, hogy más haszonállatfajok mentális jólétére is fényt lehessen deríteni.

Korábbi kapcsolódó cikkeink:

Németországban génmódosított disznók klónozását tervezik, hogy a szívüket emberekbe ültethessék

Bodnár Zsolt tudomány 2022. február 4.

Miután januárban először sikerült disznóból emberbe szívet ültetni Amerikában, most Németországban készülnek arra, hogy génmódosított malacokat klónozzanak, majd tenyésszenek. Az állatvédők tiltakoznak, szerintük a disznókat nem degradálhatják egyszerű szervgyárakká.

Az egérről és a sertésről már kiderült, hogy képes a végbelén át levegőhöz jutni, felkészül: az ember

Dippold Ádám tudomány 2021. május 20.

A kutatók a hatvanas évek óta vitatkoznak rajta, hogy lehetséges-e oxigént juttatni egy emlős szervezetébe a rektumán keresztül. Egy friss japán tanulmány szerint lehetséges: oxigénszegény környezetben disznók és egerek véroxigén-szintjét is sikerült szinten tartani egy új eljárással, ami később akár emberéleteket is menthet.

Malacokat tanítottak meg videojátékozni, és nem is vallottak szégyent

Bodnár Zsolt tudomány 2021. február 11.

A malacoknak egy joystick segítségével kellett egy kurzort egy meghatározott falnak vezetni, cserébe eledelt kaptak. De még akkor is folytatták a játékot, amikor elromlott az adagoló, és az emberek szépen kérték őket, hogy játsszanak tovább.