Már 22 ember elég lehet ahhoz, hogy meghódítsuk a Marsot
Míg három évvel ezelőtt egy francia kutatás 110-re becsülte a kezdeti Mars-kolónia minimum létszámát egy matematikai modell alapján, a Virginia állambeli George Mason Egyetem Kvantitatív Társadalomtudományi Tanszékének kutatói most sokkal alacsonyabbra tették a lécet: egy számítógépes, úgynevezett ágensalapú modell segítségével arra jutottak, hogy már 22 ember is létrehozhatná az első emberi kolóniát a vörös bolygón.
Az arXiv preprint-tárba feltöltött, egyelőre szakmai lektorálás előtt álló tanulmányban azt szimulálták, hogy milyen kihívásokkal kell szembenézniük a marsi telepeseknek, és hogy az egyes személyiségtípusok hogyan reagálnak ezekre. A négy vizsgált személyiségtípus a következő.
- Barátságos – a lehető legkevésbé versengő és agresszív típus, nem ragaszkodik a szigorú rutinhoz.
- Szociális – közepesen versengő, extrovertált, társas interakciót igénylő típus, szintén nem ragaszkodik a szigorú rutinhoz.
- Reaktív – közepesen versengő, a szigorú rutinhoz ragaszkodó típus.
- Neurotikus – nagyon versengő, erősen agresszív interperszonális jellemzőkkel rendelkező típus, akinek kihívást jelent az unalomhoz és a rutin változásához való alkalmazkodás.
A kutatásban használt modell az egyes típusok képviselőinek számát variálta, hogy kiderüljön, mekkora létszámban tudnak hatékonyan és eredményesen együtt dolgozni például bányászati vagy gazdálkodási munkák közben. A tanulmány szerint akkor, ha a társaság legtöbb tagja barátságos vagy szociális személyiségjegyekkel rendelkezik, már akár 22 fővel is lehetséges fenntartani a marsi kolóniát. Minél több neurotikus és reaktív ember kerül a csapatba, annál nagyobb létszám szükséges a boldoguláshoz. Az első marsi kolónia méretének meghatározása azért is kulcsfontosságú, mert minél több emberre és felszerelésre lesz szükség egy ilyen misszióhoz, annál költségesebb a projekt.
A LiveScience azonban felhívja a figyelmet a tanulmány jelentős korlátaira. A felhasznált modell például már álló épületekkel és működő infrastruktúrával számolt, valamint azzal, hogy a kolónia energiaellátását hét évre biztosítják a mini atomreaktorok, és hogy a Földről is rendszeresen érkezik ellátás. A kutatók továbbá csak a kolónia első 28 évét szimulálták, és akkor tekintették sikeresnek az adott létszámú összetételt, ha legalább tíz ember megérte a küldetés végét.
Ezért felmerültek olyan kritikák a kutatással szemben, miszerint ez a 22 fős kolónia a valóságban nem lenne elég egy önfenntartó civilizáció felépítéséhez. A korábbi, 110 fős létszámminimumot meghatározó kutatás vezetője, Jean-Marc Salotti szerint „22 ember korlátozott ideig túlélhetne a bolygón, feltéve ha megvan a szükséges infrastruktúra, energia és erőforrások, de nem boldogulnának”.
A Bordeaux-i Nemzeti Műszaki Egyetem kognitív kutatója szerint a személyiségtípusok bevonása jó ötlet, de a virginiai kutatók túlságosan leegyszerűsített modellt használtak erre, ráadásul hosszabb távon a génállomány mérete miatt is több emberre lenne szükség 22-nél, máskülönben „a marsi csecsemőknek a beltenyészet miatt akadnának problémái, mert csökkenne az ellenálló képességük és nagyobb lenne annak a kockázata, hogy valamilyen betegség vagy fiziológiai rendellenesség miatt meghalnának”.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
