Meghekkelték az iskolaigazgatók a Belügyminisztérium mestertervét
A Belügyminisztérium alá besuvasztott oktatásügy idei nagy terve volt a pedagógusokra és intézményvezetőkre vonatkozó éves szintű teljesítményértékelési rendszer (TÉR) bevezetése, ami idén januárban került nyilvánosságra, és hatalmas felháborodás kísérte. A Pintér Sándor által vezetett minisztérium tervének lényege az volt, hogy a külső minősítés mellé elindítanának egy évente elvégzendő belső értékelési folyamatot is. Az új értékelési folyamatban 10 szempont alapján 70 pontot lehet kapni, amire a munkaközösség vezetői tesznek javaslatot. A pedagógusoknak ezenkívül vállalnia kell három célt, például versenyeztetést, korrepetálást vagy tanórán kívüli programok szervezését, amikre 30 pontot lehet kapni. Így összesen 100 pontot lehet elérni; a végső pontszámról az intézményvezető dönt. Már ebben az első tervben szerepelt a bérdifferenciálás koncepciója: a legjobban teljesítő pedagógusok felső 25 százaléka jutalmul béremelést kapna, míg a legrosszabbul teljesítő 25 százaléknak csökkentenék a fizetését – igaz, ez utóbbi ötletet később elvetették.
Bár a tervet a pedagógusok erősen kritizálták, mondván, hogy ellenségeskedést szítana az egyes tantestületekben és egymás ellen hangolná a pedagógusokat és az iskolák vezetőit, idén tavasszal komoly titkolózás közepette 35-40 köznevelési intézményben, amelyek nevét nem hozták nyilvánosságra, elkezdték tesztelni a teljesítményértékelési rendszert. Csakhogy a pedagógusokra vonatkozó, szintén sokat kritizált jogszabály, a státusztörvény végrehajtási rendeletében, amit a tegnapi nap folyamán, augusztus 30-án hírdettek ki, a teljesítményértékelés rendszerét bele sem tették. Mi történhetett január óta?
Mesterhekk: minden tanár közel maximális pontszámot kapott
„A minisztérium nagy titokban szervezte meg a minőségértékelés pilotját, nem lehet tudni, hogy hol és milyen iskolák vettek benne részt – mondta a Qubit kérdésére Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szervezetének (PDSZ) országos választmányának tagja. – Azóta nagy a hallgatás a minisztérium részéről, miután az igazgatók mindenkit közel a maximumra hoztak ki.”
Arra a kérdésre, hogy ez konkrétan mit jelent, a PDSZ ügyvivője elmondta: bár az igazgatók különböző részpontokat adtak a tanároknak egy-egy területre, a végére mindenkinek egységesen a maximálisan elérhető 100-hoz közeli pontszám jött ki. Ennek alapján márpedig nem lehet a pedagógusokat az eredeti terveknek megfelelően felosztani és az elért pontszám alapján jutalmazni vagy büntetni őket. Így Nagy Erzsébet szerint „nem alakult ki a teljesítményértékelésben az a hihetetlenül bugyuta dolog, hogy a nevelőtestületet három részre osztanák: felső, középső és alsó egyharmadra, ami azt jelentené, hogy a felsőnél az illetményeltérítésben felfelé lehet eltérni, a középső marad, az alsónál pedig eredetileg még az is tervben volt, hogy a bérüket még csökkenteni is lehetett volna, de ezt aztán eleve kihagyták a tervezetből.”
Azt, hogy ez miként történhetett meg, vajon a pilot projektben érintett igazgatók tudtak-e egymásról, és összehangoltan hekkelték-e meg a rendszert, vagy egymástól függetlenül döntöttek így, Nagy nem tudta megmondani. Véleménye ugyanakkor az, hogy „egy tantestületen belül nem szabad embereket egymással versenyeztetni, mert abból nem lesz egy összetartó pedagógusközösség. Az igazgatók ilyen módon akarták a saját közösségüket megvédeni és ezt a rendszert kilőni.”
Azt, hogy mi lesz ezek után a teljesítményértékelés sorsa, Nagy sem tudja: egyelőre senki nem beszél róla, holott a 2024 szeptemberétől már e szerint kellene meghatározni a pedagógusok béreit.
„Bár a (státusz)törvényben szerepel a teljesítményértékelési rendszer, a végrehajtási rendelet tervezetében már nem látjuk. De volt már olyan, hogy a leglényegesebb elemek nem a jogszabályban voltak, hanem az Oktatási Hivatal által kiadott útmutatókban. Szóval simán lehet, hogy a végén útmutatókon keresztül fog a rendszerbe bekerülni.”
„Jövő szeptemberben el kellene kezdeni az értékelési rendszert, és már ennek alapján kellene meghatározni a béreket, de egy fillér nincs erre elkülönítve – mondta kérdésünkre Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezete elnöke. – Ha valaki most megnézi a költségvetési törvényt, akkor azoknál a bérminimumoknál is kevesebb van betervezve, amiket maguk határoztak meg a saját rendeletükben. Ha már a pénznél tartunk, a fizetésemelések eddig még elmaradtak, bár megint ígérik, hogy decemberben jön egy tíz százalékos emelés. De miközben idén már a diplomás bér 62 százalékánál kéne tartaniuk a tanári béreknek, még mindig valahol az 58 százaléknál járunk. Ezen a 10 százalékos béremelés sem fog segíteni, mert azzal még a 60 százalékot sem fogjuk elérni”.
A Belügyminisztériumtól megkérdeztük, mely intézmények vettek részt a pilot projektben, milyen pontszámokat adtak a tanároknak, és miért nem szerepel a státusztövény végrehajtási rendeletében az új teljesítményértékelési rendszer, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
