Családcentrikus csókák: barátaikat elárulják egy kis élelemért, de párjuk és testvéreik mellett a végsőkig kitartanak
![](https://assets.4cdn.hu/kraken/755b6gw0n9VNEfFvs-xxs.jpeg?width=96&height=96&fit=crop)
A varjúfélék és más madarak különös intelligenciájáról és társas kapcsolatairól egyre több tudásunk halmozódik fel, elsősorban az olyan projekteknek köszönhetően, mint a brit Exeteri Egyetemen 2012 óta zajló Cornish Jackdaw Project, amelyben csókák csoportjait tanulmányozzák.
A projekten dolgozó kutatók most megállapították, hogy a csókák (Coloeus monedula) a táplálékszerzés érdekében gond nélkül elcserélik barátaikat, de legközelebbi családtagjaikhoz, így (egész életükre választott) párjukhoz vagy testvéreikhez még az éhezés kockázata mellett is ragaszkodnak.
A kísérletben az egyedi chipet tartalmazó gyűrűvel felszerelt madarakat két csoportba sorolták, és úgy programoztak be egy etető automatát, hogy csak akkor adja ki a lisztkukacokat, ha azonos csoportba tartozó egyedek látogattak el a géphez. Ha két különböző csoportba tartozó csóka közelítette meg az automatát, az etető zárva maradt, míg az egyedül érkező madarak csak kevésbé ízletes gabonához jutottak hozzá.
![Csókapár egy németországi templom falán Csókapár egy németországi templom falán](https://assets.4cdn.hu/kraken/7winSc9n9yfDuWdBs.jpeg)
„Az volt az elképzelés, hogy kiderítsük, képesek-e újraszabályozni a társas kapcsolatrendszerüket. Ha a barátaik a rossz csoportba kerülnek, lerázzák-e őket, és olyan egyedekkel kezdenek-e barátkozni, akik a megfelelő csoportban vannak?” – ismertette a kísérlet célját Alex Thornton, az Exeteri Egyetem kognitív evolúcióval foglalkozó professzora. Mint kiderült, a csókák rendkívül stratégikusak, nagyon gyorsan megtanulták, hogy a másik csoportba tartozó barátaikat le kell cserélniük a finomabb falatok érdekében. „Kivételt tettek azonban, amikor a közeli rokonaikról volt szó, még akkor is, ha nem kaptak semmit.”
Thornton szerint az ilyen kísérletek lényege, hogy megtudják, az egyedek nyomon tudják-e követni a más egyedekkel folytatott interakciókat, úgy, hogy aztán emlékeznek azok eredményeire és fel is használják a viselkedésük módosítására. Szerinte kiderült, hogy az intelligens, dinamikus kapcsolati hálózattal rendelkező csókák igenis képesek erre. „Az egyedek jönnek-mennek, így az erős kapcsolataikon túl rengeteg más társulásuk is van, elég sok mindenre kell emlékezniük. Vonhatunk párhuzamokat az emberi társadalommal” – mondta a kutató.
Munkatársai szerint az eredmények fontosak az intelligencia evolúciójának megértése szempontjából, mivel azt mutatják, hogy a társas partnerekkel kapcsolatos információk nyomon követésének és megjegyzésének képessége előnyökkel járhat. Az eredmények emellett segítenek megérteni azt is, hogyan alakulnak ki társadalmak az egyéni döntésekből.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: