Családcentrikus csókák: barátaikat elárulják egy kis élelemért, de párjuk és testvéreik mellett a végsőkig kitartanak
A varjúfélék és más madarak különös intelligenciájáról és társas kapcsolatairól egyre több tudásunk halmozódik fel, elsősorban az olyan projekteknek köszönhetően, mint a brit Exeteri Egyetemen 2012 óta zajló Cornish Jackdaw Project, amelyben csókák csoportjait tanulmányozzák.
A projekten dolgozó kutatók most megállapították, hogy a csókák (Coloeus monedula) a táplálékszerzés érdekében gond nélkül elcserélik barátaikat, de legközelebbi családtagjaikhoz, így (egész életükre választott) párjukhoz vagy testvéreikhez még az éhezés kockázata mellett is ragaszkodnak.
A kísérletben az egyedi chipet tartalmazó gyűrűvel felszerelt madarakat két csoportba sorolták, és úgy programoztak be egy etető automatát, hogy csak akkor adja ki a lisztkukacokat, ha azonos csoportba tartozó egyedek látogattak el a géphez. Ha két különböző csoportba tartozó csóka közelítette meg az automatát, az etető zárva maradt, míg az egyedül érkező madarak csak kevésbé ízletes gabonához jutottak hozzá.
„Az volt az elképzelés, hogy kiderítsük, képesek-e újraszabályozni a társas kapcsolatrendszerüket. Ha a barátaik a rossz csoportba kerülnek, lerázzák-e őket, és olyan egyedekkel kezdenek-e barátkozni, akik a megfelelő csoportban vannak?” – ismertette a kísérlet célját Alex Thornton, az Exeteri Egyetem kognitív evolúcióval foglalkozó professzora. Mint kiderült, a csókák rendkívül stratégikusak, nagyon gyorsan megtanulták, hogy a másik csoportba tartozó barátaikat le kell cserélniük a finomabb falatok érdekében. „Kivételt tettek azonban, amikor a közeli rokonaikról volt szó, még akkor is, ha nem kaptak semmit.”
Thornton szerint az ilyen kísérletek lényege, hogy megtudják, az egyedek nyomon tudják-e követni a más egyedekkel folytatott interakciókat, úgy, hogy aztán emlékeznek azok eredményeire és fel is használják a viselkedésük módosítására. Szerinte kiderült, hogy az intelligens, dinamikus kapcsolati hálózattal rendelkező csókák igenis képesek erre. „Az egyedek jönnek-mennek, így az erős kapcsolataikon túl rengeteg más társulásuk is van, elég sok mindenre kell emlékezniük. Vonhatunk párhuzamokat az emberi társadalommal” – mondta a kutató.
Munkatársai szerint az eredmények fontosak az intelligencia evolúciójának megértése szempontjából, mivel azt mutatják, hogy a társas partnerekkel kapcsolatos információk nyomon követésének és megjegyzésének képessége előnyökkel járhat. Az eredmények emellett segítenek megérteni azt is, hogyan alakulnak ki társadalmak az egyéni döntésekből.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
