Nemcsak a varjak, de a galambok és a baglyok is intelligens, tudatos lények

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

A varjúfélék magas intelligenciája egy ideje nem kérdés a tudomány előtt, a Qubiten is többször írtunk már olyan kutatásokról, amelyek a kimagasló eszközkészítő és -használó, valamint problémamegoldó képességeikről árulkodtak. A Science most egy olyan tanulmányt tett közzé, amely nem kevesebbet állít, mint hogy a varjak tudatos, gondolkodó lények – ezt eddig az embereken kívül legfeljebb az emberszabásúak sajátosságának tartották.

Egy másik, szintén a Science-ben megjelent tanulmányban minden korábbinál részletesebben vizsgálták a galambok és a gyöngybaglyok neuroanatómiáját, rámutatva az intelligenciájuk eredetére – és ezek az eredmények minden bizonnyal a varjúfélékre is igazak.

„Ez a két tanulmány együtt arra enged következtetni, hogy az intelligencia és a tudatosság alapja a madáragy idegsejtekben leggazdagabb része, a pallium neuronjainak összekapcsolódásában és aktivitási mintáiban rejlik” – mondta a Stat Newsnak Suzana Herculano-Houzel, a nashville-i Vanderbilt Egyetem neurobiológusa.

Emberek, makákók, varjak

A magas intelligencia egyik ismérve az elemző gondolkodás, vagyis hogy az egyedek tisztában vannak az agyuk tartalmával – ennek segítségével oldják meg a problémákat az emberek és az emberszerű állatok is, így ez a tudatosság jellemzője is. Ezért is olyan nagy felfedezés, hogy más állatok is rendelkezhetnek tudattal, hiszen általában alapvetően meghatározza az ember egyes állatokhoz való viszonyulását az, ha tudjuk, hogy az állat felfogja, ami történik vele.

Élelmen veszekedő varjakFotó: Felix Kästle/dpa Picture-Alliance via AFP

A varjak tudatosságának tesztelésére a német Tübingeni Egyetem neurobiológusa, Andreas Nider két madarat tanított meg arra, hogy egy kék vagy egy piros célpontra bökjön a csőrével attól függően, hogy látott-e villanást a képernyőn, vagy sem. A kutató menet közben változtatott a szabályokon, egyszer a piros szín jelentette a „láttamot”, egyszer a kék. Így a két varjúnak, Glennek és Ozzynak folyamatosan újra kellett gondolnia, melyik színre bökjön éppen. Mindeközben a kutató és segítői monitorozták a madarak neuronjainak aktivitását.

A két madár tudatában volt a szubjektív élménynek, miszerint látott, vagy nem látott villanást, ezt az információt a neuronjai rögzítették, majd a betanult mechanizmusnak megfelelően hoztak egy döntést, és azt végre is hajtották. „Azt hiszem, ez meggyőzően bizonyítja, hogy a varjak és valószínűleg más fejlett madarak rendelkeznek érzéki tudatossággal, abban az értelemben, hogy vannak bizonyos szubjektív élményeik, amelyeket képesek kommunikálni” – mondta Nieder a Stat Newsnak. Ehhez hasonló érzéki tudatossággal a varjakon kívül csak az emberek és a makákók rendelkeznek, tette hozzá.

Madarak egy hétéves gyerek szintjén

Az is régóta köztudott, hogy a varjaknak és a hollóknak szokatlanul nagy az előagyuk, de az emlősökével ellentétben a varjúfélék előagyában nem található meg az a hat összekapcsolódó réteg, amit a magas intelligencia feltételének tartottak. A Science-ben megjelent másik tanulmányból viszont kiderült, hogy a galambok és a baglyok (így valószínűleg a varjúfélék is) előagyában olyan kapcsolódási minták találhatók, amelyek az emlősökéhez hasonlítanak.

Egy, az antalyai állatkertből szabadon engedett gyöngybagolyFotó: Mustafa Ciftci/Anadolu Agency via AFP

A galambok és baglyok neuronjai olyan formában találkoznak, hogy azok „elképzelhetően olyan számítási képességeket tesznek lehetővé, amelyek az emlősök új agykérgére jellemzők”, vagyis hiába különbözik jelentősen a madarak előagya az emlősökétől, nagyjából hasonló kognitív képességeket biztosítanak. Ez azt is jelentheti, hogy az evolúció során (legalább) kétfajta összekapcsolódó, áramkörökben gazdag agyi struktúra jött létre.

Ez teszi lehetővé azt is, hogy a galambok különösen jól tájékozódnak, és számolni is tudnak. A varjúfélék intelligenciája azonban egyelőre jobban feltárt terület: az európai szajkók, a vetési varjak és az új-kaledón varjak például az állatvilágban egyedül képesek arra, hogy nehéz kövek vízbe ejtésével hozzák a felszínhez közelebb az úszkáló élelmet – ezt a komplex tervezést igénylő feladatot az emberek 7 éves korukig nem képesek megoldani.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: