Magyar, osztrák és amerikai folyókban is folyamatosan csökken az oxigénszint a globális felmelegedés hatására
A Penn State, vagyis a Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatócsoportja Li Li környezetmérnök professzor vezetésével összesen 796 folyó napi oxigénszintjét és hőmérsékleti adatait elemezte 1981 és 2019 között több adatbázis alapján, és arra jutottak, hogy az elmúlt években a vizsgált térségekben, vagyis az Egyesült Államokban és a közép-európai országokban, köztük Magyarországon is, riasztóan csökkent a folyók oxigénszintje, ami veszélyeztetheti ezeknek a vizeknek az ökoszisztémáját.
Li a New Scientistnek elmondta: számos adatforrásból dolgoztak, mivel a folyókról nagyon nehéz minőségi adatokhoz jutni és pontos oxigénszinteket számolni. Ahol rendelkezésükre álltak az adatok, ami több száz folyót jelent, összegyűjtötték a vizek hőfokát és oxigénszintjét, környezetük időjárási adatait és a környező talajról elérhető információkat.
A kutatók ezután egy gépi tanuláson alapuló algoritmikus modellben egységesítették adataikat, és a majdnem nyolcszáz folyóra kiszámolták a becsült napi oxigénszintet és a víz hőfokát. A becslések helyességét a meglévő adatoknak azon a 25 százalékán igyekeztek ellenőrizni, amelyet nem használtak fel előzőleg.
Azt találták, hogy az elmúlt négy évtizedben a vizsgált folyók 87 százaléka melegedett, és 70 százalékukban csökkent az oxigénszint. A leggyorsabban a városi folyók hőmérséklete növekedett, de az oxigén gyorsabban fogyott a mezőgazdasági területeken átfolyó vizekben. Li szerint ez azért lehet így, mert az utóbbi folyókban több olyan, műtrágyázásból származó tápanyag lehet, ami oxigénnel táplálkozik.
Li szerint az oxigénszint csökkenése veszélyezteti a halakat: ha az oxigén mennyisége bizonyos szint alá csökken, lényegében megfulladnak. Az egészséges folyók literenként 8 milligrammnál valamivel több oldott oxigént tartalmaznak, míg az oxigénhiányosak (hipoxiásak) azok, amelyekben 3 milligramm/liter vagy annál kevesebb az oxigén.
A kutatók ezután arra használták modelljüket, hogy 2100-ig előrejelzéseket adjanak a folyók hőfokáról és oxigénszintjéről. Arra jutottak, hogy ha az évszázad végéig 2,7 Celsius-fokkal nő a hőmérséklet, az eddigiekhez képest 1,6-szor gyorsabban fog csökkenni a folyók oxigénszintje. Li szerint például a floridai Brooker Creek nevű patak esetén évente 204 oxigénhiányos napot jegyeztek fel, és ez a szám évtizedenként 5,7 nappal is növekedhet.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Ontják magukból a metánt a mocsarak, és ez már az önmagát erősítő klímaváltozás jele lehet
Kínai és francia kutatók megfejtették, miért nőtt példátlan mértékben a légkörbe kerülő metán mennyisége 2020-ban, a covidjárványt kísérő lezárások ellenére. Miközben kevesebb bomlott le a globális felmelegedés egyötödéért felelős gázból, a Föld északi vizenyős területeiről több került a légkörbe.
Ötszázszor gyorsabban pusztulnak ki a növényfajok a Földön, mint az iparosodás előtti időkben
1750 óta már csaknem hatszáz növényfajnak befellegzett, de a valós szám ennél nagyságrendekkel magasabb lehet, és van olyan növény, ami azelőtt kihal, hogy felfedeznék. Éppen azokról a helyekről tűnnek el a leggyorsabban, ahol a legnagyobb a fajgazdagság – derült ki egy átfogó tanulmányból.