2025 első hónapjában nemcsak Magyarországon volt szokatlanul meleg, hanem az egész Földön: a globális átlaghőmérséklet aggasztó mértékben, 1,75 Celsius-fokkal haladta meg az iparosodás előtti átlagot. Itt vannak a lehetséges okok.
55 százalék esély van arra, hogy 2024 decemberétől az ENSO éghajlati jelenség La Niña fázisa érvényesüljön. Ez várhatóan gyenge, és rövid életű lesz, miközben a globális hőmérséklet még mindig közel jár a tavalyi extrém rekordokhoz.
Zeke Hausfather amerikai éghajlatkutató szerint sokkal tovább kitart a globális forróság a 2023 nyarán kezdődő El Niño nyomán, mint amire a korábbi évtizedek tapasztalatai alapján számítani lehetett.
A tanév kezdetén Magyarországot sújtó perzselő hőség közvetlen oka egy hőkupolának nevezett időjárási jelenség, de a klímaváltozás nélkül aligha lehetne ilyen meleg.
A július 30-ai földcsuszamlásokhoz vezető esőzést 10 százalékkal hevesebbé tette az ember által okozott felmelegedés. 2024 kivételes évnek számít a halálos kimenetelű földcsuszamlások számában és egy szakértő szerint emögött a rekord magas globális hőmérséklet állhat.
Káosz, balesetek, tüzek, halálos áldozatok: 1928 júliusa közel száz évig tartotta a hazai melegrekordot. Korabeli beszámolók alapján rekonstruáltuk, mi történt ebben a hónapban, hogyan élték meg és mivel magyarázták az emberek a 40 fokos kánikulát.
A marsi porból legyártott fém nanopálcák a bolygót akár már néhány hónap alatt 30 Celsius-fokkal felmelegíthetik. Ez egy friss kutatás szerint elég lenne ahhoz, hogy néhány helyen folyékony víz jelenjen meg a felszínen.
Ahogy növekednek a globális átlaghőmérsékletek, úgy vagyunk egyre többen és egyre hosszabb ideig kitéve az extrém forróság egészségügyi kockázatainak. De mi is az a hőstressz, és miért baj, ha nyáron túl meleg van?
Minden nyelvben találhatók olyan kifejezések, amelyek szó szerint lefordítva, a kontextus ismerete nélkül egész egyszerűen hülyeségnek tűnnek, de jobban megnézve valamilyen magyarázat mégis akad rájuk. Uborkahőmérőzés következik.
Egy új tudományos összehasonlítás szerint nem a növényekkel beborított tetőkertek vagy a napelemek, hanem a fehér háztetők segítenek a legjobban mérsékelni a városi kánikulát.
Kutatók i. sz. 1-től rekonstruálták a Föld északi féltekének trópusokon kívüli régióiban a nyári hőmérsékletet, és azt találták, hogy a kétezer év átlagát 2,2 fokkal lőtte túl a tavaly június-augusztus közötti időszak középhőmérséklete.
A gyengülő El Niño ellenére múlt hónapban 21,07 fokkal újra havi rekordot döntött az óceánok felszíni hőmérséklete. 2023 után ez már nem lepi meg a kutatókat.
A Meteorológiai Világszervezet kedden kiadott friss jelentése megerősíti, hogy 2023 volt a valaha mért legmelegebb év. Gavin Schmidt amerikai éghajlatkutató szerint lehetséges, hogy a felmelegedéstől megváltozott a Föld éghajlati rendszerének viselkedése.
Sorban a kilencedik rekorddöntő hónap volt ez, az elmúlt 12 hónap globális átlaghőmérséklete pedig több mint 1,5 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az iparosodás előtti értékek.
Az elmúlt 300 év óceáni hőmérsékletét rekonstruáló vizsgálat szerint már rég túlléptük a másfél fokos felmelegedést, de a kutatással más tudósok nincsenek megelégedve.