A januári napok hőmérséklete emelkedett a legjobban, pedig hagyományosan ez lenne az év leghidegebb hónapja, derül ki a Másfél fok friss cikkéből.
Az elmúlt 20 évben trendszerűen növekedtek a nyári hőségrekordok, és változatlan üvegházhatásúgáz-kibocsátások mellett négy és félszer több melegrekord dőlhet meg az évszázad végéig. Ezt az emberi test, a mezőgazdaság és az infrastruktúra sem díjazná túlzottan.
Hőségben nehezebben jön a szemünkre az álom, romlik az alvás minősége, és az alváshiány miatt egészségügyi problémák is felléphetnek. Egy átfogó amerikai kutatás szerint most is a szegényebbek húzzák a rövidebbet: az alacsony jövedelmű társadalmi csoportokban majdnem négyszer több álmatlan éjszakát mértek, mint a tehetősebbeknél.
A párás levegőben hiába izzad az ember, nem hűl a test. A nemrég végzett emberkísérletekből kiderült, hogy az eddig elfogadott 35 fokos nedves hőmérséklet (WBT) helyett mindössze 31 fokot bír a szervezet anélkül, hogy kibillenjen a testhőmérséklet, ami hőgutához vagy halálhoz vezethet. Ahogy nő az életkor, úgy romlik a helyzet.
A Meteorológiai Világszervezet szerint még sosem volt ilyen nagy esély arra, hogy a következő öt év valamelyikében átlépjük a globális felmelegedés fontos küszöbértékét. A valószínűleg rekordmeleg évvel érkező átlépés most még csak átmeneti lehet, de hosszú távon ez sem jelent sok jót.
Apokaliptikus mértékű felmelegedésre nincs esély, de arra sem sok, hogy 1,5 Celsius-fokon vagy legalább 2 fok alatt tartsuk a globális átlaghőmérséklet-emelkedést.
A gigantikus mennyiségű, 8,5 milliárd tonnányi olvadt jég dán tudósok szerint 5,1 centiméternyi vízzel boríthatná be Florida mintegy 170 ezer négyzetkilométernyi területét.
A hidegben megnövünk, a melegben öszezsugorodunk, és ez így megy egymillió éve, derítették ki a Cambridge-i és a Tübingeni Egyetem kutatói.
Egy új tanulmány szerint aggasztó trend figyelhető meg a Föld felmelegedésében. Az energiaegyensúly-hiány a korábban sejtettnél sokkal rosszabb lehet, így a jelenség következményei is súlyosabbak lehetnek.
A felső állású délibáb nevű jelenséget az úgynevezett hőmérsékleti inverzió okozza, vagyis a hideg tenger tetején elfekvő hűvös légtömeg fölött melegebb levegő áramlik.
Az emberek életkora, a kultúra, a hőmérséklet és a járványügy reakcióideje: szakértők szerint ez a négy tényező befolyásolja leginkább, hogy az egyes országokban és városokban mennyire szabadul el a járvány. De mi a helyzet a Kelet-Európát is védő BCG-oltással?
A Seymour-szigetnél mért 20,75 fokos rekordot a „hihetetlen és abnormális” jelzőkkel illették a sarkkutatók.
A kalkulátor azt is megmutatja, mire számíthatunk úgy 30 év múlva.