Mi történik, ha egy olyan területen építenek akkugyárat, ami nem bővelkedik a vízkincsekben, miközben a klímaváltozás miatt egyre több aszállyal kell számolni? Ennek járunk utána Kiszáradó síkság című podcastsorozatunk ötödik epizódjában a debreceni CATL akkugyár példáján keresztül.
Milyen hatást gyakorol egy város lakóira, ha a hibás vízgazdálkodás, a féktelen környezetszennyezés és a globális felmelegedés hatásai összeadódnak? Kiszáradó síkság című podcastsorozatunk negyedik epizódjában a vajdasági Topolya példáján keresztül mutatjuk be ezt a folyamatot.
Kína Három-szurdok nevű gátja, amely az azonos nevű vízerőmű része, olyan tömegű vizet tartóztat fel a Jangce folyón, ami a Föld forgását is befolyásolhatja.
A Doce folyó torkolatánál a közeli város, Linhares önkormányzata jelölt ki egy olyan területet, ahol jogi személyiséggel ruházták fel az óceánt. Ez lehetőséget biztosít a természet hatékonyabb védelmére.
A Capa Központ augusztus 25-ig megtekinthető tárlata olyan képeket mutat be hat magyar fotográfustól, amelyeknek központi eleme a víz, vagy éppen annak hiánya.
Azzal a különbséggel, hogy édesvízi folyók és sós óceánok helyett a Titánon metánban gazdag folyók és etánban gazdag óceánok tarkítják a felszínt.
A NASA Perseverance szondája a marskutatás történetében először merészkedett egy nagy ősi folyómederbe, ahol immár az összes műszerével felszerelkezve kutathat egykori életnyomok után.
A folyó vízállása a településhez közeli Vácon jelenleg 504 centiméter és a tetőzés szombaton várható. Az árvíz miatt ma estétől a budapesti alsó rakpartokat is lezárják.
Az évszázad végén akár 40 százalékkal kevesebb hólé ömölhet a Dunába és más európai folyókba tavasszal, amitől még égetőbb problémává válhat a vízhiány.
A, B, C, D és E nem tud úszni, de szerencsére van egy ladikjuk. Abba viszont legfeljebb két betű fér el egyszerre, és ők nem alkothatnak értelmes szót.
Egy friss kanadai kutatás szerint a hideg vízhez szokott halak fennmaradásában segíthet, ha mesterséges hűsölőzónákat alakítanak ki a számukra.
Egy amerikai tanulmány az Egyesült Államok és Közép-Európa folyóit vizsgálta 1981 és 2019 között. Eredményei szerint a hőmérséklet emelkedése miatt a folyók elveszítik oxigénmegtartó képességüket, ami veszélybe sodorhatja élővilágukat.
A helyenként több mint 3000 éves hullámtörőket Núbia őslakosai kezdhették építeni, majd Egyiptomban folytatták, és Szudánban még ma is használják földművelésre az általuk visszatartott termékeny iszapot.
Az elmúlt két hétben a felére csökkent a Duna vízállása Budapesten, de Szerbiában az energiaellátást, Bulgáriában a halak túlélését is veszélyezteti a folyó kiszáradása.
A River Runner oldalán le kell dobni egy esőcseppet a világ bármely pontjára, és kezdődik az utazás patakokon, folyókon, hegyeken és országhatárokon át. A projekt fejlesztője szerint ez azt is jól illusztrálja, hogy hol köt ki a műanyagszemét, amit bedobunk a helyi patakba.