Azt eddig is tudtuk, hogy folyóknak létezniük kellett akkor, amikor az Antarktisz egyes részei jégmentesek voltak, de most az egyiknek a kiterjedését és idejét is feltárták.
Magyar ökológusok közösségi média posztok alapján most először becsülték meg, hogy mennyi felszerelést veszthetnek el a hazai horgászok. Úgy tűnik, elég sokat, és ennek egyre komolyabb hatása lehet az élővilágra.
Egy amerikai tanulmány az Egyesült Államok és Közép-Európa folyóit vizsgálta 1981 és 2019 között. Eredményei szerint a hőmérséklet emelkedése miatt a folyók elveszítik oxigénmegtartó képességüket, ami veszélybe sodorhatja élővilágukat.
Az angliai York Egyetem által koordinált, világszerte közel száz kutató részvételével folytatott, most publikált átfogó vizsgálat 100 ország 1000 vízmintáját elemezte.
A vízügy szerint az árvízi kockázat csökkentése miatt vágták ki a csaknem százéves ártéri fákat Tiszaugon januárban. A védekezésnek ugyanakkor létezik egy természetkímélő, a folyók természetes életciklusához alkalmazkodó, a víznek teret engedő modern változata, amely ráadásul a klímaváltozással együtt járó aszályok megelőzését is szolgálja.
A kontinensen hamarabb megérezték a klímaváltozás hatásait, mint máshol, és a kormány már 1992-ben megpróbált tenni ellene. A természetes vizek magántulajdonba adása viszont felemás eredményekkel járt: az emberek tényleg elkezdték becsülni a vizet, de a kisebb farmok kiszorultak, az ökológiai katasztrófák pedig azóta is folytatódnak.
A hozzáférhető legrészletesebb térképészeti adatbázisok alapján rajzolta újra a Föld kontinenseinek érrendszerét a Birminghamben élő magyar kartográfus.