A Göteborgi Egyetem kutatóinak friss tanulmányából derül ki, hogy a mai Svédország partjainál elsüllyedt hajóágyú a 14. századból származhat. Az ágyút Marstrand partjainál találta meg egy búvár 2001-ben, azóta pedig számos vizsgálatnak vetették alá, írja sajtóközleményében az egyetem.

A Science Norway szerint a kormeghatározásban rengeteget segített a hajóágyúban megtalált lőpormaradék, a szénizotópos vizsgálatok eredményei alapján a fegyvert a 14. században használhatták utoljára. Felépítése sokat elárul a kor harcászati fejlettségéről.

Marstrand a középkorban fontos norvég város volt. A 13. században alapították, 1442-ben városi kiváltságokat kapott és heringhalászatával vált jelentőssé. Hogy pontosan melyik hatalomé lehetett az ágyú, illetve a hajó, amin használták, az pusztán a fegyver alapján nem állapítható meg, a környék tengerein a Hanza-szövetség, Anglia és Hollandia között rendszeres konfliktusok voltak.

1368-ban a partvidéket a Hanza-városok szövetsége támadta meg, ekkor felgyújtották Marstrandot is. A kutatók szerint a hajóágyú ebből az időszakból maradhatott fenn vagy később, a századforduló környékén kalóztámadásoktól védhette egy hajóról a várost.

Ugyanakkor az ágyú anyagának elemzéséből arra következtettek az egyetem munkatársai, hogy nem használhatták túl sokat a fegyvert. A meglehetősen silány minőségű ágyú mintegy 14 százalék ólmot és igen kevés ónt tartalmazó rézötvözetből készült. Így ha túl sokat használták volna, egyszerűen eltört volna bevetés közben.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Csodásan díszített viking kardot találtak Norvégiában

Dippold Ádám tudomány 2022. június 3.

A kard két darabban került elő, a tulajdonosa pedig erős és gazdag ember lehetett: a D típusú kardok voltak a kor legnehezebb fegyverei, a mostani leletet pedig aranyozással és cifra vésetekkel díszítették.

Viking pajzsot találtak a norvég főváros kellős közepén

Dippold Ádám tudomány 2022. december 23.

Két kést, egy sarlót, egy pajzs maradványait és egy kelta fibulát találtak egy oslói építkezésen, az ezeket tartalmazó sírba a viking korban temethettek el valakit. A leletek pontos kormeghatározása még tart, ez a leggazdagabb sírlelet, amit eddig a norvég fővárosban találtak.

Ritka viking ezüstkincset találtak Norvégiában

Dippold Ádám tudomány 2022. november 29.

A törtezüstből, arab érmékből és gyűrűkből álló leletre egy fémdetektoros hobbista talált rá. Hosszú idő óta ez az első eset, hogy az országban ekkora ezüstlelet került volna elő, a tulajdonosa könnyen szállítható fizetőeszközként használta a felaprózott ékszereket.