Viking pajzsot találtak a norvég főváros kellős közepén
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Festői szépségű temetkezési helyet választhattak egy ismeretlen vikingnek bő ezer évvel ezelőtt: az ismeretlen férfit egy Holmendammen nevű tavacska partján, egy dombon helyezték végső nyugalomra, ami most a norvég főváros kellős közepén található. A sírban talált tárgyak, főként egy kelta díszítésű fibula alapján úgy tűnik, hogy az ismeretlen halottat a viking korban temették ide.
A feltárást vezető régész, Marianne Bugge Kræmer szerint az ehhez hasonló stílusú melltűk 850 körül jelentek meg, és nagyjából 1000 körül terjedtek el szélesebb körben. Mivel a viking kor a hivatalos kategorizálás szerint 800-tól 1066-ig tartott, a leletet ennek alapján nyugodt szívvel lehet viking sírnak nevezni.
Az ilyen stílusú fibulákat a korban elsősorban férfiak viselték, és a sír többi lelete is arra utal, hogy egy férfit temettek ide. A bross mellett a halottal két kést, lószerszámokat, egy sarlót és egy pajzsot is eltemettek, ez utóbbiból csak a fémből készült pajzsdudor maradt meg, így ez is tovább erősíti a gyanút, hogy férfiról lehet szó.
A csontokból nem maradt semmi
Zanette Tsigaridas Glørstad régész szerint csak a tárgyak maradványaiból lehet az elhunyt nemére következtetni: a testet elhamvasztották, és a kutatók nem találtak épségben maradt csontokat, amelyeken DNS-vizsgálatot lehetne végezni. Az ilyesmi tartogathat meglepetéseket: egy Birkában, Svédországban talált sírról 150 éven keresztül hibásan feltételezték, hogy egy férfit temettek bele, míg a genetikai vizsgálat el nem árulta, hogy az elhunyt nő volt.
A sagák szerint Oslót 1049-ben alapította Harald Hardrada (Keménykezű Harald) norvég király, így valószínű, hogy a temetkezés helyszínéül választott dombon a szép kilátáson kívül akkor még nem volt semmi – most a környéken lakónegyed található.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Ritka viking ezüstkincset találtak Norvégiában
A törtezüstből, arab érmékből és gyűrűkből álló leletre egy fémdetektoros hobbista talált rá. Hosszú idő óta ez az első eset, hogy az országban ekkora ezüstlelet került volna elő, a tulajdonosa könnyen szállítható fizetőeszközként használta a felaprózott ékszereket.
Két viking kard is előkerült egy svéd sírból
A Köping melletti lelőhelyről eddig összesen húsz kard került elő, de ez az első eset, hogy egyetlen sírban kettőt is találtak. A lelőhelyen 600 és 1000 között temetkeztek, a fegyverek mellett a régészek üveggyöngyöket és játékfigurákat is feltártak.
Páratlan viking hajógyárat fedeztek fel a björkői Birkában
A Stockholmi Egyetem régészei szerint eddig még nem tártak fel olyan helyszínt, ahol minden kétséget kizáróan hajógyártás folyt volna, most viszont megvan az első, ami érdekes módon a gazdag kereskedőváros falain kívül helyezkedett el.