Először meghámozta, aztán mintha mi sem történt volna, visszavarrta egy szem szőlő héját a da Vinci sebészrobot
Gondosan meghámozta, majd egy-két percen belül precíz mozdulatokkal visszavarrta egy szem szőlő héját a Wáberer Medical Center (WMC) egyik orvosa egy da Vinci sebészrobottal kedd délelőtt a budapesti magánegészségügyi központban tartott bemutatón. A látványos mutatvány az egymilliárd forintba került futurisztikus segédeszköz képességeit illusztrálta, amivel először urológiai, majd a későbbiekben nőgyógyászati és sebészeti műtéteket végeznek majd – például prosztata-eltávolítást 2,9 millió forintért.
A sebészrobotot Magyarországon elsőként a Wáberer Medical Center alkalmazza a magánegészségügyi ellátásban. Az állami szektorban tavaly óta eddig négy helyen tették elérhetővé a da Vincit: az Országos Onkológiai Intézetben, a Semmelweis Egyetemen, a Pécsi Tudományegyetemen és a Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórház és Rendelőintézetben.
Szimulációs gyakorlatok kezdő robotsebészeknek
„A robotsebészet során a sebész négy robotkarral dolgozik, amik olyan eszközöket mozgatnak, amelyek csuklószerű végződései az emberi csukló mozgásterjedelmét messze meghaladják. Az operáció így sokkal precízebb beavatkozásokra képes a milliméter töredékének pontosságával. A sebész kezének mozdulatát analizáló szoftver pedig képes kiszűrni a bizonytalan mozgásokat, a kézremegést, ezzel precízebbé és biztonságosabbá válik az eljárás” – mondta a sajtótájékoztatón Tenke Péter, a WMC urológusa és robotsebésze.
Az orvos a műtét során hozzá sem ér a beteghez, hanem egy sebészi konzolon keresztül irányítja a robotkarokat, egy képernyőn pedig 10-12-szeres nagyításban látja a műtéti területet. Ezt egy kivetítőn a műtőben lévő csapat többi tagja is látja, így hatékonyan dolgozhatnak a robotsebész keze alá.
Bár kívülről úgy tűnhet, mintha az orvos csupán egy konzolos videojátékkal ügyeskedne, a helyszínen egy szimulációs játékot kipróbálva arra jutottunk, egyáltalán nem könnyű robotsebészkedni, rengeteg gyakorlást és felkészülést igényel – és előnyben vannak azok, akik éjjel-nappal videójátékoznak. Szerencsére nekünk nem szőlőszemet kellett meghámozni, hanem kis színes csápokra úszógumiszerű karikákat felhelyezni, de egyikünkről sem derültek ki rejtett robotsebészi képességek.
Igaz ugyan, hogy a robotkar a mozgatásakor korrigál bizonyos mozdulatokat, de nem tud visszajelzést adni például arról, megfelelő szövetrészen dolgozik-e a sebész – akkor sem, ha szimulációról van szó, és akkor sem, ha szőlőszemen vagy emberen matat, emiatt a sebésznek rendkívül felkészültnek kell lennie, nehogy véletlenül rosszul irányítsa a kart.
A Qubit kérdésére Tenke azt mondta, Magyarországon jelenleg összesen 35 konzolsebész dolgozik, akiknek folyamatosan gyakorolniuk kell ezt a fajta munkát. Ez azt jelenti, hogy a robotsebészetből letett sikeres vizsgát követően folyamatosan műteni kell, egy év kimaradás esetén ugyanis a sebész gyakorlatilag teljesen elveszíti robotsebészeti készségeit.
Túlvagyunk az egymillió robotműtéten
Nem túlzás azt állítani, hogy a robotok elterjedése új fejezetet nyit a sebészetben. A da Vinci sebészrobot prototípusát 1995-ben mutatta be az ugyanabban az évben alapított amerikai orvostechnológiai cég, az Intuitive Surgical. Tenke elmondta, azóta már 69 országban használják a sebészrobotokat, és
2019-ig több mint 1,3 millió műtétet végeztek el mintegy 60 ezer robotsebész segítségével világszerte – vagyis a statisztikák szerint a bolygó valamelyik szegletében 19 másodpercenként elkezd műteni egy robot.
Az urológus azt mondta, először kardiológiai műtéteknél vetették be az új módszert, utána tértek át az urológiára és más szakterületekre. Az első robot-asszisztált prosztatektómiát, vagyis a prosztata teljes műtéti eltávolítását 2000-ben végezték el, de mára az Egyesült Államokban ezeknek a beavatkozásoknak több mint a 80 százalékát végzik robottal. Tenke szerint Magyarország viszonylag későn csatlakozott be ebbe a forradalomba, de a magyar robotsebészet fejlődött a legdinamikusabban.
Megéri a pénzét
A technológia borsos beszerzési ára és súlyos fenntartási költségei ellenére azért terjedhetett el ennyire gyorsan, mert a betegeknek rengeteg előnnyel jár – például komplikációmentes vese- vagy prosztataműtétet követően már a műtét utáni napon hazaengedhetik a beteget a kórházból, és nem kell 14, vagy rosszabb esetben 21 napig katétert viselnie. Ezt 5 napra csökkenti a sebészrobot.
Egy tanulmány szerint, amelyben 274 férfi prosztatektómiát követő munkába állását vizsgálták, a kutatók azt találták, hogy a vizsgált több mint kétszáz beteg a nyitott műtétek esetén 49 napot, robot-asszisztált beavatkozások esetén átlagosan 11 napot volt kénytelen betegszabadságon tölteni.
„Minimalizálható a fertőzés lehetősége, kiszűrhetők az esetleges komplikációk, a vérveszteség mértéke nagyságrendekkel csökkenthető, a sebész mozgástere pedig kiterjesztettebbé válik, mint egy laparoszkóppal végzett műtét esetén. Ezek eredményként gyorsabb lehet a gyógyulás, és ezáltal rövidebb lehet a műtét utáni kórházi tartózkodás is”
– mondta Tenke. Ezen kívül a műtét időtartamát 6-7 óráról képes majdnem a felére, 3-4 órára csökkenteni, és a sebésznek ezeket az órákat még végigállnia sem kell.
Te feküdnél-e robotkés alá?
Azon túl, hogy ezek a műtétek az átlagemberek számára nehezen hozzáférhetők, kérdésként merül fel az is, mennyire nyitottak a betegek a robotokra, mennyire bízunk meg a technológiában, amikor az egészségünkről van szó. A nemzetközi kutatások vegyes képet mutatnak, egy hazai kutatás pedig arról árulkodik, hogy a magyarok inkább ódzkodnak a sebészetben használt robotoktól.
A Corvinus Egyetem kutatóinak tavaly közzétett attitűdvizsgálata szerint, amelyben több mint 1500 embert kérdeztek meg a különféle technológiákkal kapcsolatos hozzáállásáról és a robotizáció térnyerésével kapcsolatos attitűdökről, például feltették azt a kérdést, hogy kényelmetlenül vagy teljes mértékben kényelmesen érezné-e magát a kitöltő abban a helyzetben, ha egy robot végezne el rajta egy műtétet.
Az eredmények szerint a robotokkal kapcsolatos szolgáltatások közül a robotok által végzett műtétek bizonyultak a legkevésbé elfogadottnak. Ezt szorosan követte a robotok általi idős- és beteggondozás elfogadottsága, majd az önvezető autókkal szembeni vélekedés. A kutatók szerint a robotok segítsége a munkában, illetve a robotok futárként vagy postásként történő bevonása már kisebb fokú ellenérzéseket szült.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: