Koponyafúrás Budapesten, élő egyenes adásban
Múlt vasárnap egy fiatal férfi hányással, rosszulléttel, koponyanyomással jelentkezett az Országos Mentális, Ideggyógyászati és Idegsebészeti Intézetben (OMIII). A sürgősen elvégzett vizsgálatok azt mutatták ki, hogy a harmadik agykamrájában tumor keletkezett. Azonnal műtétre jegyezték elő, egy csapatnyi újságíró pedig kedd délelőtt kivetítőn nézhette végig, ahogy az idegsebész 12-14 milliméteres lyukat üt a páciens koponyáján, eltávolítja a keletkezett csontszilánkokat, majd egy endoszkóppal körbenéz, hogyan fest az agykamrája, és hogyan lebegnek ide-oda az agyvizet szabályozó, apró, rózsaszínes szövetek.
Miközben Erőss Loránd, az intézet főigazgató főorvosa szakértő kommentárral kiegészítve közvetítette az eseményeket, akár egy focimeccsen, a közönség több részre osztott kivetítőn figyelhette a műtőben zajló eseményeket, a koponya CT-t és a sebész által látott közeli képet. Horváth Lajos stratégiai és informatikai igazgató beszélt az IT-rendszerről, az OMIII munkatársai pedig Papp Zoltán műtőorvos segítségével a csaknem egy évig tartó nagyszabású rekonstrukciót követően teljesen modernizált, digitalizált műtőkben vezették körbe a társaságot, ahol megmutatták, hogy az egészségügyben a betegek által tapasztalt negatívumok és a súlyos csatározások közepette hogyan nézhet ki a jövő kórháza Magyarországon.
Mikroszkópok, endoszkópok, navigációs rendszerek, robotok
Az OMIII 2021-ben jött létre az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet, valamint az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet fúziójával, és ezzel a kelet-közép-európai régió legnagyobb klinikai idegtudományi intézetévé vált, ahol évente mintegy 4000 műtétet végeznek. „Az intézmény az interdiszciplináris működés előnyeit kiaknázva, integráltan fogja össze a pszichiátria, az addiktológia, az idegsebészet és a neurológia szakterületeinek kutatási és terápiás tevékenységét” – írták a négy felújított high-tech műtőről szóló keddi közleményükben.
A műtők felújítása 2022 májusában kezdődött, és több mint 350 millió forintot fordítottak rá – Erőss a sajtótájékoztatóban külön köszönetet is mondott érte Pintér Sándor belügyminiszternek. A fejlesztés keretében a legkorszerűbb orvostechnológiai eszközökkel szerelték fel a négy idegsebészeti műtőt, ahol a Parkinson-kór, az epilepszia vagy gerincproblémák sebészeti gyógyítását végzik, valamint neuroonkológiai esetekben és a stroke-ellátásban is komoly szerepet játszanak. Emellett az OMIII-ban működik az ország egyetlen gyermek-idegsebészete is. A digitalizáción túl korszerűsítették a műtők orvosigáz-ellátó és villamosenergia-hálózatát is; az orvoscsapatok kevesebb mint egy évvel később, 2023 februárjában állhattak újra munkába.
„Mikroszkópok, endoszkópok, navigációs rendszerek és robotok dolgoznak a műtőben” - mondta Erőss, és hozzátette, a képfeldolgozó technológiák fejlesztése és az adatokhoz való rugalmas hozzáférés, az innováció lényege és így az eszközök dinamikusan, az orvosi igényre reagálva segítik az orvoscsoportok munkáját, igazi digitális hubbá változtatta a műtőt.
A helyszínen látszanak is ennek nyomai: a belépőt monitorerdő és kábelrengeteg fogadja, amelyek nélkülözhetetlen élettani adatokat, képeket közvetítenek az ott dolgozóknak. Ezeket a CT-, MR- és egyéb modern képalkotó eljárásokkal készített felvételeket azután közvetlenül továbbítják a betegellátásban használt, felújított eszközparkba.
Az egyik műtő falán például egy beteg agyáról készült CT-felvételen piros foltok látszottak: a tumor közvetlen szomszédságában lévő beszédközpontot jelölték így, azért, hogy a sebész lássa, melyik területet nem szabad érintenie, hogy semmiképpen ne sérüljön a páciens beszédképessége. Ennek folyamatos monitorozásához éber állapotban végezték el a középkorú nő agyműtétjét, akit az operáció alatt egy neuropszichológus arról kérdezgetett, hogy mit lát különböző képeken. Ahogy körbejártuk a műtőt, a gépek csipogása közepette lehetett hallani, ahogy a páciens válaszolgat: „ez egy fa, ez egy virág”. Amíg beszél, az orvosok szerint minden rendben van.
Csigolyacsavarozás és teammunka
Egy másik műtőben egy férfi gerincstabilizáló műtétje zajlott: ehhez egy modern eszköz navigálta a csavarokat a csigolyában, hogy nehogy akár 1-2 fokkal is félrecsússzanak, és a lehető legpontosabban helyezhessék be a gerincstabilizáló eszközt. Az orvoscsapat ez a folyamatot is jól tudta követni a képernyőkön megjelenített valós idejű adatok révén.
„Nagyon megerősíti a team munkát az, hogy az epilepsziával foglalkozó neurológus látja, mit csinálok az agyban, én pedig látom, hogy az ő elektrofiziológiai adatai mit mutatnak, miközben ő a műtő másik végében mér, mivel az ő műszere nem lehet a beteg feje mellett, mert a sterilitási viszonyok nem engedik. Ezáltal ezek az adatok rögtön kommunikálhatóvá válnak. Mindenki tudja, mit csinál a másik, és nem kell várni a válaszokra, mert mondjuk az ember el van mélyedve abban, hogy operál, szegény elektrofiziológus pedig nem tudja, hogy közbeszólhat-e” – mondta Erőss a Qubitnek. – Ráadásul a személyzetet is tudjuk oktatni, mert a műtősnő látja, mit operálok. Ha neki nincs kivetítve a kép, akkor azt sem tudja, mi történik, és soha nem is tudja meg. A legjobb műtősnők már előre tudják, milyen műszert fognak adni nekem, pedig én még nem szóltam egy szót sem, mert látják, mi történik a képen. Szóval ez nagyon nagy segítség a profi műhelymunka kialakításához.”
Pont a kellő információ, pont jókor
A kórházak digitalizációja néhány éve már javában folyik szerte a világban. Az egyik legismertebb ezzel foglalkozó cég, a BrainLab például az elmúlt 20 évben több mint ezer műtőt segített digitalizálni szerte a világon – ebbe a nemzetközi trendbe kapcsolódott most be látványos módon az OMIII is. „Nekem személyes meggyőződésem, hogy soha nem szabad a spanyolviaszt feltalálni, ha vannak már jó megoldások. Ezt követtük az EESZT tervezésekor is, ahol az észtek megoldását vettük alapul, és onnan ugrottunk egy szintet. Jelen esetben azt csináltuk, hogy a nemzetközi megoldásszállító piacon áttekintettük, kinek milyen megoldása van a BrainLab-től az Eizo-n és a Barco-n át a Copo Group-ig, és azoknak az orvosszakmai és technológiai konferenciáknak az anyagát is átnéztük, ahonnan az elmúlt években újabb és újabb innovációk estek ki. Ezekből mind kiszűrtük azokat, amit meg tudunk az eszközeink révén valósítani, és így jött létre ez az új rendszer” – mondta Horváth, aki korábban az EESZT kialakításán dolgozott, és azt a rendszerszintű szemléletet hozta át az OMIII-ba.
„Nyilván hozzátettünk egy komoly többletet; ennek a rendszernek az egyedisége abban rejlik, hogy az integrálás olyan szintjét valósítjuk meg, amelyet egy-egy szállító önmagában nem tud elérni – mondta. – A legfontosabb, hogy olyan egységes adatcsatornát teremtünk meg, amelynek eredményeképpen az orvos számára azt az információt ott és akkor tudjuk odavinni, amelyik az ottani döntéséhez a leginkább szükséges.”
Horváth azt is elmondta, hogy nem állnak meg a képi információknál, a következő lépésben ehhez hozzákapcsolják a betegek adatait is, például „a beteg tegnap este készült laborját vagy az előző órában készült EKG-ját, ami műtét közben például az aneszteziológiai team számára borzasztóan fontos lehet. Ezeket kiegészítjük betegazonosítási funkciókkal, hiszen itt betegekről beszélünk, és ekkor nagyon fontos, hogy 101 százalékos biztonsággal azon a betegen azt a beavatkozást hajtsuk végre, és úgy, ahogy eltervezték a kollégák.”
Agyműtét közben nem fagyhat le a képernyő
Ahhoz, hogy a valós idejű monitorozás tényleg valós időben történjen, és a képek, adatok megérkezzenek a műtétet végző orvoscsapatokhoz, kifinomult, ugyanakkor robusztus háttérrendszerre van szükség, hiszen egy agyműtét közben nem fagyhat le a képernyő. „Az, hogy bizonytalan informatikai határvédelem van mondjuk egy magyar kórházban, az számunkra nem volna kezelhető; nagy kockázatot jelentene akár a beteg szempontjából, akár adatvédelmi szempontból. Az elmúlt másfél év a teljes infrastruktúra átalakítását tette szükségessé. Megújult a teljes határvédelmünk, négy új tűzfal működik egymás mögött redundánsan. Többszörözött működések vannak, vagyis azokat a hálózati kapcsolatokat, amiket látunk, mindig párban működő eszközök biztosítják, amelyek forró váltásban képesek egy-egy rendszerhibát azonnal, észrevétlenül, a másodperc töredéke alatt korrigálni, amennyiben szükséges” – mondta Horváth. – Ez az infrastruktúra ma az egyik legkorszerűbb a magyar egészségügyi intézményekben, ami nem feltétlenül arról szól, hogy mi sokkal többet költöttünk erre az infrastruktúrára, inkább amiatt tudott ez így megvalósulni, mivel nagyon szisztematikus architektúrát hoztunk létre, amelyben garantáltan biztosítottuk a hibamentes működés és a hibatűrés képességének kialakítását.” A stratégiai és informatikai igazgató ehhez hozzátette, hogy a betegadatokat többszörös hagymahéjszerű védelmi rendszerrel biztosítják, amelynek egyes rétegeiben a legkorszerűbb módszerekkel végzik az információkhoz hozzáférők azonosítását.
ROSA, az idegsebész-robot
A harmadik műtőben egy Parkinson-kórban szenvedő férfit operáltak, akinek agyában egy ROSA robotkar segítségével agyi pacemakert helyeztek el, ami enyhíti vagy akár meg is szüntetheti a folyamatos remegéssel járó betegség tüneteit. A robotkart 2018-ban használták először, akkor szintén efféle elektródákat ültettek be egy beteg agyába. Ez a férfi, Onger György, öt évvel később teljesen gyógyultan ecsetelte a keddi sajtótájékoztatón, hogy egy hónappal a műtét után elmúltak a tünetei, és maga a műtét sem járt fájdalommal, csak kellemetlennek érezte, hogy egy ideig mozdulatlanul kellett maradnia.
Azóta több mint 160 beteget operáltak meg ROSA-val, és a mozgászavar- és epilepsziasebészet mellett agykamrai tumorok eltávolításánál is használják. „5 évvel ezelőtt vettük a ROSA-t, akkor volt a piacon 2-3 robotcég, most legalább húsz van. Mindegyik kicsit mást tud, vannak előnyök és hátrányok, de nekünk ez a robot a legmegfelelőbb, mivel ez alkalmas gerinc-, agy- és akár orron keresztüli endoszkópos koponya bázis sebészeti műtétekre is” – mondta a Qubitnek Erőss, és hozzátette, a robotot folyamatosan fejlesztik, amelyhez ők is hozzájárulnak. „Mi is a fejlesztés egyik motorja vagyunk, mivel az összes klinikai tapasztalatot, elküldjük a fejlesztő cégnek, és utána verjük az asztalt, hogy márpedig tegyék bele azt a képalkotó technológiát, amit fontosnak ítélünk a betegellátás szempontjából” – magyarázta a főorvos, és azt mondta, ezek a folyamatok alsóhangon két évig tartanak.
Stroke-ellátás mesterséges intelligenciával
A roboton és digitalizált műtőn kívül pedig mesterséges intelligenciával támogatott diagnosztikai döntéstámogató szoftvert is használ az OMIII, méghozzá vérrögök okozta agyi infarktusok diagnózisainak gyors felállítására, kezelésére. „2022-ben 532 nagyérelzáródás miatt végeztünk mechanikus thrombectomiát. Tavaly november óta, vagyis az elmúlt négy hónapban több mint 2300 esetet konzultáltak meg a mesterséges intelligencia (MI) diagnosztikai támogatószoftver segítségével, ahol orvosoknak és az MI-nek közösen kellett döntést hozni arról, hogy érdemes-e beavatkozni vagy sem” – mondta a Qubitnek Erőss. A mechanikus thrombectomia célja, hogy eltávolítsák az agyban érelzáródást okozó vérrögöt.
Ez az új típusú stroke-ellátás úgy működik, hogy ha egy beteget stroke-gyanúval beszállítanak az OMIII vonzáskörzetébe tartozó 28 stroke centrum valamelyikébe, akkor ott készítenek egy akut koponya CT-t, átküldik a felvételt és az OMIII szervere fogadja. A főorvos elmondta, hogy ezzel párhuzamosan egy applikáción keresztül az ellátásban résztvevő orvosok megkapják az üzenetet és a képanyagot az intézeti számítógép mellett a saját telefonjukra is, de természetesen az ügyeletesek a képanyagot megvizsgálják medikai monitoron is, és ezt követően azonnal konzultálnak a küldő intézmény orvosával.
Optimális esetben a tünetek kezdete után néhány órán belül átszállítják a beteget az OMIII-ba. „De ma már bizonyos MR vagy CT-perfúziós technikákkal, más addicionális képalkotó technikákkal vizsgálva a beteget, meg tudják mondani, hogy érdemes-e még elhozni ide a pácienst akár 24 óra elteltével is, mivel olyan típusú az agyi keringése, hogy túlélt az érintett agyterület és még érdemes kinyitni az ellátó eret. Viszont ha azt látjuk, hogy az időfaktor miatt nagy mennyiségű agyterület fog elhalni, akkor nem lehet elvégezni az érelzáródás felnyitását. Fontos hogy a tünetkezdet után azonnal felismerjék a laikusok is, hogy baj van és azonnal hívjanak mentőt.”
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
