A kipufogógázok rontják a méhek tájékozódását
Az Egyesült Királyság Ökológiai és Hidrológiai Központja (UKCEH) által vezetett kutatócsoport laboratóriumi körülmények között felmérte, hogy milyen hatással van a közúti közlekedés légszennyezése a beporzó rovakra – írja a BBC.
A Birminghami, a Readingi, a Surrey és a Dél-Queenslandi Egyetem részvételével zajló szélcsatornás vizsgálatban azt szimulálták, hogy a virágok által kibocsátott illatanyagok milyen távolságra terjednek a különböző mértékű szennyezési szintek mellett. A kutatók közelebbről a talajközeli ózon szintjének hatásaira voltak kíváncsiak. Talajközeli ózon jellemzően akkor képződik, amikor a kipufogógázok nitrogén-oxidja a napfény hatására lebomlik.
Az Environmental Pollution folyóiratban megjelent tanulmányban részletesen is ismertetett szimulációk eredményei azt mutatják, hogy az ózonkoncentráció növekedésével a virágok illatanyagaként szolgáló illékony szerves vegyületek fokozott kölcsönhatásra lépnek az ózonnal, és ahogy az utóbbi koncentrációja növekszik, az előbbiek annál kevésbé terjednek a levegőben. Magyarán, a magas ózonszint mellett az illékony vegyületek nem képesek nyomra, azaz virágra vezetni a beporzókat. Már csekélyebb szennyezés mellett is felére csökkent a méhek pollenizációs eredményessége.
„A talajközeli ózon által a virágillatra gyakorolt változások miatt a beporzók nehezen tudják ellátni a természeti környezetben betöltött létfontosságú szerepüket, ami az élelmezésbiztonságra is kihat” – fogalmaznak közleményükben a kutatók, akik szerint a legegyszerűbb megoldás a szennyezés, vagyis a robbanómotoros közúti közlekedés csökkentése a potenciális méhlegelőknek számító, pollinátorok nélkül már rövidebb távon is terméketlenné váló mezőgazdasági területek környezetében.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: