Szinte mindenki érezte már úgy, hogy napjainkban rossz irányba mennek a dolgok, és sokaktól az sem idegen, hogy a „sötét középkorra” jellemző tendenciákat vélnek felfedezni közgondolkodásban, vagy épp a világpolitika történéseiben.

A neomedievalizmus, hogy a jelenség szakszerű megnevezését használjuk, nem új felismerés, hanem már legalább a 20. század eleje-közepe óta többen (például Nyikolaj Bergyajev vagy épp Umberto Eco) pedzegetik létezését. Az Impakták podcast aktuális adásában a téma szakértőjével, Kelemen Zoltánnal, a Corvinus Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének munkatárásával beszélgetünk arról, hogy hol is figyelhetők meg napjainkban ezek a „középkori” mintázatok.

A neomedievalizmus definíciója azért sem egyszerű, mert nagyon különböző megfigyeléseket próbál összesíteni. Beszélhetünk egy kulturális megközelítésről, ami azon a felismerésen alapul, hogy a televízió megjelenésével háttérbe szorult a szövegalapú kommunikáció, és ismét a vizuális kommunikációra került a hangsúly, hasonlóan a középkorhoz, amikor festmények és ikonok alakíthatták a közbeszédet. Szintén itt lehet megemlíteni a „középkori tartalmak” egyre népszerűbb popkulturális fogadtatását, ami már a lovagregényekkel elkezdődött, de nem véletlen, hogy a képzeletbeli középkorokban játszódó A Gyűrűk Ura vagy a Trónok harca univerzumok ennyire népszerűvé válhattak. Vannak, akik szerint az antibiotikum-rezisztencia, illetve az egyre gyakoribb zoonózisok a globalizációval megsépkelve újból elhozzák a világméretű járványok korát, amit egy időre magunk mögött tudtunk. A mi szempontunkból talán legfontosabb iskola azt vizsgálja, hogyan kérdőjeleződik meg az a politikai, katonai és gazdasági hatalomgyakorlás, amit a vesztfáliai béke óta adottnak tekintettünk.

Az elmúlt pár év történései még több súlyt adnak azoknak a nézeteknek, amelyek szerint a körülöttünk lévő államszerveződés több mint száz éve nem látott kihívásokkal néz szembe: rég nem látott méretű zsoldoshadseregek jelentek meg, nyelvi és etnikai alapú szeparatista törekvések erősödtek fel, miközben a nemzetállamokat összegyűjtő regionális szövetségek és azokra épülő politikai szereplők egyre inkább megerősödtek. Ebben a kontextusban már korántsem elképzelhetetlen, hogy a 19. század vége óta a nemzetállamok vezetésére szerveződő főhatalmak kora után valami új, valami más következhet.

A beszélgetésben szót ejtünk arról is, hogy mennyire volt illuzórikus (és csak Európára értelmezhető) az a fajta szuverenitás, amit a vesztfáliai béke hozott létre és garantált; hogy Prigozsin volt-e az új Wallenstein; hogyan próbálta korábban a Hamász magát eladni klasszikus, szuverén főhatalomként, miközben mások szuverenitását alapjaiban kérdőjelezte meg, és hogy mennyire foghatók fel a modern NGO-k az egykori ferences és domonkos rendek szekuláris megfelelőjének.

A címlapkép forrása a GetArchive, a podcast zenéjéért pedig köszönet jár Tövisházi Ambrusnak.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Parazita gombák és „zombi” hangyák: amibe még a harcedzett biológus is beleborzong

Varga Máté tudomány 2023. március 21.

A The Last of Us sikerét meglovagolva az Impakták új adásában annak járunk utána, hogy miképp veheti át egy gomba a kontrollt egy állat felett, és mi lehet ennek az értelme evolúciós szemszögből. És persze a nagy kérdés: létezhet olyan gomba, ami bennünket is zombivá tesz?

Mi kell ahhoz, hogy egyre többen tegyék le az autót Budapesten?

Városi szövettan támogatott podcast 2023. szeptember 29.

Hogyan lesznek villamosrajongó és biciklimániás gyerekekből autóra szoktatott fiatalok? Városi témákkal foglalkozó podcastsorozatunk extra epizódjában Édes Balázs urbanista beszélget vendégeivel a fenntartható közlekedési módokról és a biciklis átalakulásról.

Videóajánló: Káprázatos látvány nyújt a középkori vár, amit egy baráti társaság 25 éve épít Franciaországban

Bodnár Zsolt tudomány 2023. március 5.

Még 8-10 év, mire befejezik, de a nem mindennapi projekt közben annyi szakértelmet halmoztak fel, hogy a párizsi Notre-Dame felújításánál is a Guédelon várépítőitől kértek tanácsot.