Új középkor felé haladunk?
Az Impakták podcast legújabb, neomedievalizmusról szóló adásában Kelemen Zoltánnal beszélgetünk arról, hogy napjainkban miként fedezhetők fel egyre gyakrabban „középkori” tendenciák a popkultúrától a világpolitikáig.
impakták
Parazita gombák és „zombi” hangyák: amibe még a harcedzett biológus is beleborzong
A The Last of Us sikerét meglovagolva az Impakták új adásában annak járunk utána, hogy miképp veheti át egy gomba a kontrollt egy állat felett, és mi lehet ennek az értelme evolúciós szemszögből. És persze a nagy kérdés: létezhet olyan gomba, ami bennünket is zombivá tesz?
Kétszáz éve született Gregor Mendel, a genetika atyja
Mendelt mindenki klasszikus borsókísérleteiről és a belőlük levezetett genetikai törvényekről ismeri. Azt azonban már kevesen tudják, hogy a történet nem Mendellel és nem borsókkal kezdődött. Erről szól az Impakták podcast új epizódja.
Impakták: Tengeri gyűrűsféreg segít megérteni az idegrendszer eredetét és evolúcióját
Az Impakták legújabb adásában Jékely Gáspárral beszélgetünk arról, hogyan és miért jöhetett létre az állatokban az idegrendszer, miként lehet ezt egy tengeri gyűrűsféreg segítségével tanulmányozni, és mire számíthatunk a következő évek agykutatási trendjei között.
Hasznos sejthalál a fejlődő agyban – magyar kutatók azonosították a kóbor sejtek gyilkosát
Miért fontos, hogy elpusztuljanak a fejlődő agyban azok a sejtek, amelyek egyszer csak elveszítik a kapcsolatukat a környezetükkel? Hogyan kapcsolódik ehhez az alkohol, és miért foglalkozik egy kannabiszkutató ilyesmivel? Katona István neurobiológussal, a KOKI áttörő kutatásának vezetőjével beszélgettünk.
De miért nem viszik a csillagászok egyszerűen az űrbe a távcsöveiket?
A kutatók egyre inkább kongatják a vészharangot, hogy a tervezett nagy műholdflották, mint a Starlink, tönkreteszik az éjszakai égboltot. A kérdést azonban nem lehet azzal elintézni, hogy használjunk űrtávcsöveket, a probléma ugyanis összetettebb.
Elfogynak a régi Iridium műholdak, egy ufó-típussal kevesebb az égbolton
A távközlési műholdak új típusra való cseréjével eltűntek az éjszakai égboltról az első generáció okozta jellegzetes, rövid, de nagyon fényes felvillanások is. Az amatőr ufológusok ne csüggedjenek, így is rengeteg ufónak nézhető objektum marad még az égen.
Meghalt a 20. század egyik legnagyobb hatású magyar biológusa, Ullmann Ágnes
Hétfőn halt meg a kiváló magyar tudós, aki a második világháború és az 56-os forradalom árnyékában vált kutatóvá itthon, majd a Nobel-díjas Jacques Monod laboratóriumában lett a mikrobiális genetika egyik kiemelkedő alakja.
DNS-be illeszthető új nukleotidokat fedeztek fel
Mi lenne, ha megdupláznánk a DNS-t alkotó nukleotidok számát négyről nyolcra? A jelek szerint a molekula alaptulajdonságai nem változnának, viszont lehetőségek széles spektruma tárulhat fel előttünk.
Publikációs dráma a magyar tudományban: a magyar fél keménykedése éppen, hogy üdvözlendő
Az Elsevier lekapcsolta a villanyt a magyar kutatóknak, de tudni kell, hogy a tudományos kiadó üzleti modellje fenntarthatatlan, és vannak alternatívái. Itt az ideje felismerni és felkarolni ezeket.
Egykori vízre utaló nyomokat talált a NASA űrszondája a Bennu kisbolygón
Csak néhány napja érkezett meg a Bennuhoz az OSIRIS-REx, de máris jelentős felfedezést tett. Ha minden jól megy, 2023-ban hazahozza a mintákat a Földre.
Felelőtlen egotrip nyomán születtek a génszerkesztett kínai ikrek, Lulu és Nana
Két hét után többet tudunk az első genomszerkesztett ikerpárról, de minden újabb információ azt látszik alátámasztani, hogy ez a kockázatos és fölösleges beavatkozás csak a kutatást vezető Csienkuj He nagyravágyásáról szól.
Íme a kráter a Marson, ahol megtalálhatjuk az egykori élet nyomait
A NASA nemrég bejelentette, hogy következő marsjárója az ősi tó és folyódelták maradványait rejtő Jezero-kráterben landol majd. Innen származhatnak majd az első Földre hozott kőzetminták.
Senki nem tolja úgy a tudományos ismeretterjesztést, mint a csillagászok
Egy globális felmérés alapján a csillagászok elsöprő többsége aktívan tudománynépszerűsít, és más szakterületekkel ellentétben szinte mindegyikük a munkája szerves részének, nem pedig akadályozójának tekinti ezeket a tevékenységeket.
Ma este landol a Marson a NASA űrszondája, az InSight
A szonda marsrengések megfigyelésével vizsgálja a bolygó belső szerkezetét. Az adatok minden kőzetbolygó, így a Föld kialakulásról, szerkezetéről és változásáról is rengeteg új információval szolgálnak majd.