Friss jelentés: egyre erősebb a feketékkel szembeni rasszizmus az EU-ban
„Megdöbbentő, hogy a legutóbbi 2016-os felmérésünk óta nem javult az afrikai származású emberek bőrük színe miatti megkülönböztetése. Nincs helye a rasszizmusnak és a diszkriminációnak a társadalmainkban, az eredmények ismeretében pedig az EU-nak és tagállamainak célzottabb intézkedéseket kell hoznia, hogy az afrikai származású emberek is szabadon, rasszizmus és megkülönböztetés nélkül élhessenek az Unió országaiban” – idézi Michael O'Flahertyt, az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) igazgatóját az ügynökség honlapja abból az alkalomból, hogy tegnap jelent meg az FRA második, Feketének lenni az EU-ban című jelentése az afrikai származásúak diszkriminációs tapasztalatairól. Az uniós és a tagállami döntéshozóknak alapvető jogokkal kapcsolatban tanácsokat nyújtó ügynökség szerint az afrikai származásúak közel felének mindennapi tapasztalata az ellene irányuló rasszizmus és diszkrimináció. A fiatalok körében meg különösen gyakori élmény a rasszista zaklatás és az etnikai profilalkotás – derül ki az FRA legújabb felméréséből.
Hiába kötelező 2000 óta antidiszkriminációs törvények elfogadása az EU-ban, és hiába következett be jelentős politikai változás e téren, az afrikai származásúak ellen továbbra is irányulnak rasszista, megkülönböztetésen alapuló és gyűlölet-bűncselekmények.
A válaszadók 45 százaléka mondta azt, hogy az elmúlt 5 évben érte faji megkülönböztetés, míg az FRA legutóbbi felmérésében ez még csak 39 százalék volt. Németországban és Ausztriában ez az arány a 70 százalékot is meghaladja.
A leggyakrabban munka- és lakáskeresés közben tapasztalnak a fekete bőrű emberek diszkriminációt, és ebben különösen érintettek a fiatalok és az egyetemi végzettségűek. A jelenség ugyanakkor jellemzően rejtve marad, mert csak a sértettek 9 százaléka tesz panaszt.
A megkérdezettek 30 százaléka tapasztalt már rasszista zaklatást, ebből a szempontból a fiatal nők, a felsőfokú végzettségűek és vallásuk előírásainak megfelelően öltözködők a legérintettebbek, de ez szintén teljesen láthatatlan, mert alig van olyan, hogy jelentenék a hatóságoknak vagy az érintett intézményeknek.
A megkérdezettek 58 százaléka állítja, hogy már esett áldozatául etnikai profilalkotásnak – ez azt jelenti, hogy a felmérést megelőző évben történt már olyan, hogy a rendőrség a származása miatt igazoltatta. Ezek után nem csoda, hogy az ilyen tapasztalatokat megélő feketék sokkal kevésbé bíznak a rendőrségben.
A felmérést megelőző 5 évben a válaszadók 34 százaléka az álláskeresés során, 31 százaléka pedig a munkahelyén szenvedett el faji megkülönböztetést. Ők a nem fekete emberekhez képest nagyobb valószínűséggel dolgoznak határozott idejű munkaszerződéssel, és sokszor túlképzettek az ellátott munkájukhoz képest.
Az emelkedő infláció és megélhetési költségek miatt az afrikai származásúak között az uniós átlaghoz képest sokkal többen szegények: 33 százalékuknak nehézséget okoz a megélhetés, 14 százalékuk pedig nem engedheti meg magának, hogy fűtse a lakását, miközben ugyanez az arány az unió átlagában 18 és 7 százalék.
Az afrikai származású fiatalok háromszor nagyobb valószínűséggel fejezik be végzettség nélkül az iskolát, mint az uniós fiatalok átlaga, ráadásul 2022-ben több szülő mondta azt, hogy a gyerekét érték az iskolában rasszista incidensek, mint 2016-ban.
Az FRA friss jelentése része az ügynökség harmadik olyan felmérésének, ami az egész EU-ra kiterjedve vizsgálja a bevándorlók és gyerekeik tapasztalatait. A tegnap publikált jelentés 13 uniós országban élő több mint 6700 afrikai származású ember válaszait elemzi: Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Lengyelország, Portugália, Spanyolország és Svédország vett részt a felmérésben.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: