A 13 európai országban élő 6752 válaszadó csaknem fele mondta azt, hogy az elmúlt 5 évben érte faji megkülönböztetés, de Németországban és Ausztriában ez az arány a 70 százalékot is meghaladja.
A magyar állam külföldről hoz munkásokat, hogy kielégítse a számára stratégiailag fontos vállalatok munkaerőigényét, ahelyett, hogy hosszú távon megtérülő foglalkoztatáspolitikát művelne, amivel a munkaerőpiacról kiszoruló inaktív emberek ezreit lehetne munkához juttatni.
Magyarországon lényegesen több kutyát tartanak, mint ahány gyerek él a hazai háztartásokban. De hogy kerül a nagyvárosi éttermekbe több kutya, mint gyerek, és mit várnak azoknak a szállodáknak a vendégei, ahová egy gyerek be sem teheti a lábát, a kutya viszont az ágyban aludhat?
Egy friss magyar kutatás szerint a romák kevés eséllyel kapnak olyan állást olyan kisvállalatoknál, ahol ügyfelekkel, vásárlókkal kell találkozni. Ez tovább erősíti azt a képzetet, hogy a romák nem dolgoznak, hiszen a többségi társadalom nem látja őket dolgozni. Mi a megoldás?
A roma fiataloknak a nemzetközi céges világban még mindig jobb lehetőségeik vannak, mint más területeken, de még ott is sújtja őket az előítélet: a romák a legtöbbször nem tartoznak bele a sokszínűséget támogató vállalati kultúrákba.
A hagyományos szemléletű pszichiátriai megközelítés teljesen elhanyagolja a mentális betegségek társadalmi okait, pedig az esetek számát drámai mértékben lehetne csökkenteni azzal, hogy a társadalom strukturális problémáit kezeljük: a gyerekkori szegénységet, az egyenlőtlenséget, a rasszizmust vagy bármilyen megkülönböztetést és az abból adódó kirekesztést.
Nem tudnak elég jól angolul, nem fontos a témájuk, nincs elég pénzük, de az ingyenmunkájuk jól jön. Így diszkriminálja a globális Észak a globális Dél társadalomkutatóit, köztük a közép- és kelet-európaiakat. A rejtett megkülönböztetésre egy magyar szociálpszichológus, Kende Anna kutatása hívja fel a figyelmet.
A lányok rendre sokkal jobban teljesítenek jobban az egyetemre való bejutásban is meghatározó középiskola felvételi teszteken, mint a fiúk, de az iskolák egy 1950-ben bevezetett irányelv szerint csak fele-fele nemi arányban tölthetik fel osztályaikat. A lányoknak így több pontot kell szerezniük a teszteken is.
Arra biztatnak minden jelenlegi és volt munkatársat, hogy osszák meg a cégnél szerzett rossz tapasztalatikat. Jön az #appletoo?
Csökkenti-e a női kvóta önmagában a diszkriminációt? Garantálja-e a csoporton belüli sokféleség a sikert? A mesterséges intelligencia használata valóban elidegenít a kollégáidtól? A Qubit podcastjának vendége Vásárhelyi Orsolya adattudós, a női adattudomány evangelistája.
Az adat önmagában nem mond semmit: sok lépés és sok, jól megfontolt döntés eredményeképp lesz belőle tudás. Kézdi hitt abban, hogy ezek a lépések taníthatók, és ezt a szemléletet adta át diákok százainak. A kiváló közgazdász 50 évesen halt meg.
A Rosa Parks alapítvány filmje szemléletesen elmagyarázza, miért szenvednek hátrányt a romák a mai napig az oktatásban, a lakhatásban, a foglalkoztatásban és az egészségügyi ellátásban, és miért élnek sokkal sokkal nagyobb arányban mélyszegénységben, mint nem roma honfitársaik.
A diszkrimináció emberi hagyományát egyelőre a teljesen racionális algoritmusok is folytatják. Miért érdemes tenni ez ellen, és miért nehéz elérni, hogy a gép mindenkit egyenlő bánásmódban részesítsen?
Amerikában sok cég reklámozza, hogy esélyegyenlőséget biztosít az álláskeresőknek, és hogy a különböző kisebbségek tagjai is jelentkezzenek bátran. Egy új tanulmány szerint viszont az ilyen hirdetésekre kevesebb kisebbségekhez tartozó jelentkezik – talán azért, mert nem akarnak dísznek munkába állni egyetlen kisebbségiként.
Az Egyesült Államokban is csökkenhet a nőket a munkahelyükön érő negatív diszkrimináció mértéke. Amerikában nem törvénnyel, hanem perekkel jutnak előre a nők.