Az HBO-n futó Chimp Crazy című filmsorozat nyomán újra eltöprenghetünk azon, miféle viszony fűz bennünket az állatokhoz, különösen a hagyományosan egzotikusnak, ritkaságnak tartott vadakhoz. És azon is, hogy nem kellene-e végre az összes állatkertről lemondanunk.
A haiti bevándorlók először felpörgették Springfield gazdaságát, majd amikor a város vezetése nem tudott megbirkózni a növekvő népesség okozta lakhatási válsággal, a haitiakat hirtelen megtalálták a rasszisták.
A Nemzetközi Botanikai Kongresszuson egy több éve húzódó vita végére tettek pontot, a dél-afrikai fekete lakosságot súlyosan sértő caffra szónak mennie kell. Helyette jön az affra.
„Gondoltam magamban, ha a magyarok rasszisták, akkor engem is utálni fognak. Aztán Magyarországra jöttem, és rájöttem, hogy a magyarok sokkal jobban utálják magukat” – mondja a Magyarországon élő bangladesi humorista, Tauseef Parvez.
Egy friss kutatás szerint a döntéshozók következetesen a vízben szegény, ám politikai szempontból támogatott régióknak kedveznek azzal, hogy olyan régiókból vonják el a vizet, ahol etnikai kisebbségek élnek.
Egyes szakértők szerint az etnikai kisebbségek médiahasználati szokásai rossz irányba vezetnek, és így megőrződik vagy újratermelődik a való világban tapasztalt egyenlőtlenség. De mitől jobb a TikTok, mint a Facebook, és mi a baj azzal, ha egy gyereknek nincs számítógépe, csak okostelefonja?
A stand-up akkor működik, ha egyszerre sértő és jóindulatú, mert ha csak sértő, akkor rasszista vagy szexista, ha meg csak jóindulatú, akkor unalmas lesz. Az USA-ban egyre népszerűbbek a fekete, ázsiai és latino származású humoristák, de mi a helyzet Magyarországon?
A 13 európai országban élő 6752 válaszadó csaknem fele mondta azt, hogy az elmúlt 5 évben érte faji megkülönböztetés, de Németországban és Ausztriában ez az arány a 70 százalékot is meghaladja.
Az USA Legfelsőbb Bírósága június végén elkaszálta azt a 45 éve élő gyakorlatot, aminek alapján az egyetemek előnyben részesítik az etnikai kisebbségekhez tartozó felvételizőket. De vajon szükség van-e egyáltalán faji alapú pozitív megkülönböztetésre, és mi a helyzet Magyarországon?
Hogyan lehet csökkenteni a többségi társadalom előítéleteit, és mitől tudnak eltűnni a rasszokról alkotott, tudományosan nem igazolható sztereotípiák? Genetikus, szociálpszichológus, terepmunkás, érzékenyítő tréner a megoldás nyomában.
A hagyományos szemléletű pszichiátriai megközelítés teljesen elhanyagolja a mentális betegségek társadalmi okait, pedig az esetek számát drámai mértékben lehetne csökkenteni azzal, hogy a társadalom strukturális problémáit kezeljük: a gyerekkori szegénységet, az egyenlőtlenséget, a rasszizmust vagy bármilyen megkülönböztetést és az abból adódó kirekesztést.
Ha a mesterséges intelligencia tévedése miatt ér valakit hátrányos megkülönböztetés, akkor is muszáj megtalálni a felelőst. A Szövetségi Kereskedelmi Bizottság megüzente: jobb, ha a cégek felvállalják az elszámoltathatóságot, mintha ők kényszerítik rá őket.
Jóval kisebb arányban jutnak hozzá a koronavírus elleni vakcinákhoz az amerikai feketék és latinók, mint a fehérek, pedig a számok azt mutatják, hogy a COVID-19 nagyobb mértékben pusztít a színes közösségekben.
A Rosa Parks alapítvány filmje szemléletesen elmagyarázza, miért szenvednek hátrányt a romák a mai napig az oktatásban, a lakhatásban, a foglalkoztatásban és az egészségügyi ellátásban, és miért élnek sokkal sokkal nagyobb arányban mélyszegénységben, mint nem roma honfitársaik.
„Elismerjük, hogy a Nature is azok közé a fehér intézmények közé tartozik, amelyek felelősek a kutatásban és az ösztöndíjazásban megnyilvánuló elfogultságért” – írja a tudományos folyóirat, amely egy nappal elhalasztja aktuális online számának kiadását.