Rishi Sunak brit miniszterelnök csütörtök reggeli beszédében a mesterséges intelligencia veszélyeire figyelmeztetett, és bejelentette, hogy létrehoznak egy állami fenntartású hivatalt, ami ellenőrzi majd az AI-t.

A miniszterelnök szerint a mesterséges intelligencia ugyanolyan forradalmi változásokat hoz a világba, mint az elektromos áram vagy az internet, és olyan problémákat is képes lesz megoldani, amelyek egyelőre megoldhatatlannak tűnnek, de rossz kezekbe kerülve hihetetlen veszélyt jelent az emberiség számára – ugyanakkorát, mint a járványok vagy akár az atomháború.

Elszabadult hajóágyú

Sunak a lehetséges veszélyek között sorolta fel azt a forgatókönyvet is, hogy a mesterséges intelligencia elszabadul és ellenőrizhetetlenné válik, de a közeli jövőben is több kibertámadásra számít, amihez az elkövetők már ezt a technikát is felhasználják majd. Aggasztónak nevezte a deepfake-ek terjedését is, de azt is lehetségesnek tartja, hogy a terroristák új fegyverek létrehozásához használják majd a mesterséges intelligenciát.

A Government Office for Science a technikában rejlő gazdasági veszélyeket is kiemeli, ezért a miniszterelnök elképzelhetőnek tartja, hogy a jövőben robotadót kell kiszabni, ezzel is arra ösztönözve a cégeket, hogy AI helyett hús-vér embereket alkalmazzanak. A veszélyek mellett Sunak a mesterséges intelligencia áldásaira is felhívta a figyelmet, és bejelentette, hogy a kormány további 100 millió fonttal támogatja az AI orvosi kutatásokban történő felhasználását.

Az angliai Bletchley Parkban tartják a jövő héten a világ első AI-csúcsát, amelyen a világ számos vezetője, illetve a vezető techcégek szakemberei is részt vesznek. A találkozótól a mesterséges intelligencia eddig feltáratlan veszélyeinek megértését, illetve egy közös szabályozási rendszer kidolgozását várják – ennek a kidolgozására májusban a G7-országok is javaslatot tettek.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Lőw rabbitól Elon Muskig: teremtsünk gólemet, mi baj lehet belőle?

Dippold Ádám tudomány 2023. július 15.

A gólem, az ember által létrehozott gondolkodó szolga a 16. században keletkezett, a 20. században lett belőle popkulturális ikon, és nagyon úgy tűnik, hogy korunkban valósággá válik. De mi történik, ha a gólem fellázad az ember ellen?

Nyilvános lesz a jövő mesterséges intelligenciája, vagy a nagy cégek uralják majd a Mindenható Kódot?

Bodnár Zsolt TECH 2023. július 7.

Miközben hétpecsétes titok, hogy pontosan hogyan működik a ChatGPT vagy a Google Bard, a Meta és sok startup nyílt forráskódú nyelvi modelleket fejleszt, hogy senki ne sajátíthassa ki a gépi intelligenciát. Vajon a nyílt vagy a zárt AI-rendszereké a jövő?

A mesterséges intelligencia, a munka és a társadalom jövője: számítsunk a váratlanra

Pintér Róbert tudomány 2023. június 29.

Mit gondolnak a magyar egyetemi diákok, a fejlesztők, az újságírók és a marketingszöveg-írók az MI-ről? Miért nem jó kérdés, hogy elveszik-e a gépek a munkánkat? A Corvinus Egyetem Kutatási Hetén izgalmas kutatások előzetes eredményeit mutatták be.