A csimpánzok az emberekhez hasonló hosszú életet élnek a menopauza után
A Qubiten korábban megírtuk, hogy kétszer annyi faj megy át a változó koron, mint azt a kutatók sokáig feltételezték, ráadásul egyik sem az ember közeli rokona.
A brit Guardian ismerteti azt a Science-ben megjelent tanulmányt, amely szerint a vadon élő kelet-afrikai csimpánzok (Pan troglodytes schweinfurthii) nőstényei az emberekhez hasonlóan azután is évtizedekig részt vesznek csoportjuk életében, hogy szaporodásbiológiai szempontból már nem aktívak.
A kutatók 1995 és 2016 között 185 egyed életét követték nyomon az ugandai Kibale Nemzeti Parkban. Az utódok száma erősen csökkent a megfigyelt nőstények 30 éves kora után, az 50-et betöltő 16 állat közül pedig a későbbeikben egyik sem termékenyült már meg. A kutatók 66 nőstény csimpánz vizeletmintáját is elemezték az évek során, a vizsgálatok az életkor előrehaladtával hasonló hormonális változásokat tártak fel, mint amilyenek az embereknél ismertek a menopauza különböző szakaszaiban.
A kutatók szerint a termékenység utáni, korábban csak a fogságban tartott példányoknál megfigyelt hosszú életszakasz gyakori lehet a csimpánzok evolúciós történetében, de a vadászatuk, illetve a ragályos betegségekkel és élőhelyek elvesztését eredményező emberi tevékenység erősen redukálta a csimpánzok egészségben megélhető életéveinek számát.
A kutatók szerint az idősebb nőstények utódnevelésben betöltött szerepét magyarázó nagymama-hipotézis mellett még valószínűbbnek látszik, hogy a menopauzán átesett nőstények jelenlétükkel a még termékeny társaikért folytatott csoporton belüli rivalizálás bomlasztó hatását csökkenthetik. Ugyanakkor a tanulmány szerzői a brit lapnak elismerték, hogy még korántsem világos, vajon mi a pontos evolúciós funkciója a menopauzának.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
