Íme négy állat, amely ugyanúgy átesik a menopauzán, mint az ember
Evolúciós különlegesség az ember, gondolhatnánk, mert az után is évtizedekig él, hogy elveszítette szaporodóképességét. A legtöbb emlős ugyanis nem megy át menopauzán, hanem élete végéig képes génjei továbbörökítésére, még ha nőstény is.
Az állatvilágban is vannak azonban olyan kitüntetett fajok, amelyek átesnek a menopauzán, és még csak nem is az emberrel legközelebbi genetikai rokonságban álló főemlősökről van szó. A kardszárnyú delfinről (vagy orkáról vagy gyilkos bálnáról) és a rövidszárnyú gömbölyűfejű-delfinről már eddig is tudtuk, hogy így van vele, de egy új kutatás szerint a narválok és a belugák is klimaxolnak.
![Kardszárnyú delfin a borjával (vagy unokaborjával) Kardszárnyú delfin a borjával (vagy unokaborjával)](https://assets.4cdn.hu/kraken/7CWWxDNZE6NAnGX0s.jpeg)
Az Exeteri és a Yorki Egyetem kutatói, valamint a washingtoni Bálnakutatási Központ munkatársai a Scientific Reportsban jelentették meg tanulmányukat, amelyben két újabb tengeri emlős hasonló életciklusát írták le. Átnézték a 16 különböző fogascet faj anatómiáját leíró tanulmányokat, két fő jellemzőre koncentrálva: a petefészkekre és a fogakra, amelyek elárulják az állat korát. Az életkor és az ovulációs aktivitás összevetésével a kutatók meghatározták, hogy milyen hosszan élnek még a különféle fajú nőstény cetek az után, hogy testük elveszíti reprodukciós képességét.
![Rövidszárnyú gömbölyűfejű-delfinek Tenerifénél Rövidszárnyú gömbölyűfejű-delfinek Tenerifénél](https://assets.4cdn.hu/kraken/7CWWxWlW2H5Sx6dEs.jpeg)
A legtöbb fogascet rendbe tartozó faj nőstényei életük végéig ovuláltak, de a belugáknál, a narváloknál és a már említett rövidszárnyú gömbölyűfejű-delfineknél más volt a helyzet: évekig éltek még az után, hogy megszűntek szaporodni, ami arra utal, hogy a menopauza időszakán is átmennek. Ezzel a kutatók mindjárt meg is duplázták azoknak az elmősöknek a számát, amelyekről tudjuk, hogy megélik a változó kort.
![Narválok csoportja jött fel levegőt venni. Középen egy hímet lehet felismerni jellegzetes agyaráról, amelyből csak egy van. Narválok csoportja jött fel levegőt venni. Középen egy hímet lehet felismerni jellegzetes agyaráról, amelyből csak egy van.](https://assets.4cdn.hu/kraken/7CWX3sIdLyyAUyG1s.jpeg)
A kérdés persze az, hogy mi célt szolgál a nőstények léte az után, hogy nem képesek többé utódot létrehozni. Ebben a kutatásban anatómiai adatokat, nem az állatok természetbeli viselkedését tanulmányozták, így az írás erre a kérdésre nem ad választ.
De korábbi orkakutatásokból azért kibontakozik egy elmélet: eszerint azok a nagymamák, amelyek már nem képesek a szaporodásra, nem versenyeznek többé a párosodás lehetőségéért a lányaikkal. Ezáltal alkalmassá válnak egy másik feladatra.
![Beluga és belugabébi egy kínai akváriumban. Beluga és belugabébi egy kínai akváriumban.](https://assets.4cdn.hu/kraken/7CWWxPDjh93rtwYSs.jpeg)
Az orkák matriarchális csoportokban élnek, ahol együtt nevelkednek a hímek és a nőstények. Korábbi kutatások arra jutottak, hogy a hím állatok tovább is élnek, ha az anyjuk közelében nőnek fel. Nagymama orkákat is megfigyeltek már megosztani a zsákmányukat unokaborjaikkal. Úgy tűnik, hogy az idős nőstények – legalábbis az orkáknál – segítik a csoport túlélését, és így biztosítják, hogy génjeik még hatékonyabban örökítődjenek tovább.
A narválok, a belugák és a röviszárnyú gömbölyűfejű-delfinek más és más társas szerveződésben élnek, és a viselkedésüket még nem tanulmányozták eléggé ahhoz, hogy az orkaszabályt ezekre a fajokra is ráhúzhassák. De a tudomány azzal már tisztában van, a termékeny évek túlélésére való képesség három különböző időpontban fejlődött ki a fogasceteknél: egyszer a kardszárnyú, egyszer a rövidszárnyú gömbölyűfejű-delfineknél, egyszer pedig a narválok és a belugák közös ősénél. Akármi is az oka annak, hogy a fogasceteknél létezik a menopauza, valószínűleg a faj fennmaradását segíti elő.