Megnyílt a föld Grindavíkban, a lakók óvóhelyre menekültek, bármelyik pillanatban feltörhet a magma
Az elmúlt hét napban több mint 700 földrengést észleltek a vulkanológusok Izland délnyugati részén, a fővárostól, Reykjavíktól 70 kilométerre fekvő, 3500 lakosú halászfalu, Grindavík környékén, jelentette az Izlandi Meteorológiai Szolgálat. Ezek legtöbbje a Richter-skála szerinti 3-3,5 erősségű volt, a legnagyobbat Kleifarvatn település közelében mérték (3,8 M). A rengések gyengülő tendenciát mutatnak (korábban, a hét végén még mértek az Izlandon ritkaságnak számító 5,1-es erősségű rengést is), ennek ellenére a szakértők továbbra is vulkánkitörésre számítanak a térségben, mivel számos példa van arra, hogy a kitörést a földrengések csökkenése előzte meg.
Az Atlanti-óceán partján fekvő Grindavíkról múlt szombat éjszaka gyakorlatilag mindenkit kitelepítettek; az ott élők az órákon át tartó rengésekről azt mondták, hogy még sosem éreztek ilyet. A város útjain néhány helyen 1-1,2 méteres szakadékok alakultak ki a földrengések miatt. „Az 1973-as Heimaey vulkánkitörés óta ez az első alkalom Izlandon, hogy ki kell telepíteni lakosokat egy vulkánkitörés vagy közelgő vulkánkitörés miatt” – válaszolta kérdésünkre Harangi Szabolcs geológus-vulkanológus, az MTA levelező tagja.
Grindavík lakosai óvóhelyen kerestek menedéket, de hétfőn néhány órára visszatérhettek a városba, hogy összeszedjék szükséges holmijaikat. A szakemberek által elhelyezett kén-dioxid-mérő szenzorok megnövekedett értékeket mutattak a térségben, ami azt jelzi, hogy a magma a felszín közelében, a mérések szerint a talajszinttől mindössze 800 méterre lehet. Azóta az izlandi hatóságok védőfalat kezdtek el felhúzni a térségben fekvő geotermikus erőmű körül, hogy megvédjék az esetleges lávafolyásoktól.
800 év szunnyadás után
Harangi szerint az izlandi Reykjanes-félszigeten 2019 vége óta észlelhetők a földkéregben ismétlődő magma-felnyomulások: „már három lávaöntő kitörés jelzi, hogy 800 év nyugalom után újra egy vulkáni működésben aktívabb időszak következik, ami évekig, évtizedekig is eltarthat”.
A vulkanológus szerint ez egyáltalán nem meglepő, hiszen a terület az egymástól távolodó észak-amerikai- és eurázsiai kőzetlemez határán, a Közép-Atlanti-hátságon felszik, ami a Reykjanes-félsziget csücskén lép be Izland szigetére és egy transzform vetőzóna mentén tolódik el keleti irányba, majd a történelmileg is fontos Thingvellir zónában halad tovább, és a Krafla területen folytatódik, ahol már 1975 és 1984 között is volt a mostanihoz hasonló intenzív vulkáni időszak. Harangi szerint „a jelenlegi állapot a földtani, lemeztektonikai helyzetet alapul véve teljesen törvényszerű, azonban a kőzetlemez-távolodás és az ehhez kapcsolódó vulkáni működés nem folyamatos, inkább epizodikus több száz éves nyugalmi időszakokkal elválasztva”.
A turisták által közkedvelt Kék Lagúna geotermikus fürdő mellett fekvő 243 méter magas hegy, a Þorbjörn közelében a vulkanológusok 2019 óta többször is érzékeltek olyan jeleket, amelyek arra utaltak, hogy ismét magma nyomul fel a földkéregben; idén először október 27-én. Harangi szerint a korábbi négy esetben ehhez nem társult vulkáni működés, most azonban minden jel arra mutat, hogy a magma felszínre fog törni. Múlt csütörtökön a Kék Lagúnát elővigyázatosságból bezárták, egyelőre november 16-ig, bár ez a következő órák és napok történéseivel együtt változhat.
Akár a házak között is feltörhet a magma
„Az óvintézkedések jogosak, a vészhelyzet egyre erősödik. Az izlandi vulkanológusok a megfigyelt jelekből arra következtetnek, hogy nagy mennyiségű magma nyomul fel, és ez 4-5 kilométer mélységben oldalirányban terjed szét egy délnyugat-északkelet irányú zóna mentén, a félsziget egyik transzform hasadékzónája alatt. A bazaltos magma a felszín alatt egyre inkább délnyugat irányban terjed, miközben óriási nyomást fejt ki a felső néhány kilométer vastag földkéreg-kőzettestre. A földmozgások jelentősen gyengítik ezt a zónát, ami előkészítheti a magma gyors felszínre jutását és vulkánműködés kezdődhet, mondhatjuk, bármikor. A modellszámítások szerint jóval nagyobb magmatömeg nyomul a földkéregbe, mint az előző három, Fagradalsfjall közelében történt vulkánkitörés során, azaz a szakemberek nagyobb vulkáni működést várnak” – válaszolta kérdésünkre a vulkanológus.
Harangi, aki a történéseket a Tűzhányó blogon is folyamatosan figyelemmel kíséri, arra a kérdésre is igyekezett választ adni, hogy mi várható, ha a magma felszínre tör:
„A kitörés jellege, ha az szárazföldön történik, alapvetően lávaöntéses lesz, amihez különösen az elején tartozhatnak lávaszökőkút-kitörések. A kérdés persze az, hogy hol nyílik meg a föld? A legnagyobb esély erre a Sundhnjúkagígar hasadékzónában van, ami annyiban optimális hely lehet, hogy a vulkáni működés közvetlenül nem veszélyezteti sem a Kék Lagúnát, sem Grindavíkot. Jelentősebb lávaöntés esetén ez a helyzet azonban változhat. Ennél rosszabb forgatókönyv, ha a hasadékzóna délnyugati részén jön fel a magma, Grindavík településen. Ez esetben a 2018-as hawaii Nagy-szigeten, valamint a 2021-ben La Palma szigetén zajló vulkánkitörés után újra házak között törhet fel a magma. De van ennél is rosszabb forgatókönyv: ha a magma a partvonaltól délnyugatra jut a felszínre az Atlanti-óceán vize alatt, heves robbanásos kitörések történhetnek, amelynek vulkáni hamuanyaga nagyobb területet veszélyeztethet.”
Harangi emlékeztet arra, hogy utoljára 2014-2015-ben volt jelentős vulkánkitörés Izland belsejében, lakatlan területen: „a Holuhraun-kitörés 1,5 köbkilométer mennyiségű lávát produkált, a kapcsolódó kén-dioxid gázkiáramlás komoly gondot okozott még a távoli településeken is, többek között Reykjavíkban”.
Mi lesz így a repülőkkel?
A Keflavík Nemzetközi Repülőteret egyelőre nem zárták le, annak ellenére, hogy mindössze 16 kilométerre van Grindaviktől és a vulkáni aktivitás epicentrumától; a hatóságok ugyanakkor narancssárga légiközlekedési riasztást adtak ki, jelezve a fokozott kockázatot.
A vuklánkitörések komoly veszélyt jelentenek a légiközlekedésre, hiszen a légkörbe kerülő vulkáni hamu miatt leállhatnak a sugárhajtóművek, megrongálódhatnak a repülésirányító rendszerek, és csökkenhet a láthatóság.
Amikor 2010 áprilisában kitört az Eyjafjallajökull vulkán, a levegőbe kerülő több milliárd köbméternyi vulkáni hamu miatt a következő nyolc napban több mint százezer járatot kellett törölni. A jelenlegi helyzetben azonban nem várható az Eyjafjallajökulléhoz hasonló kitörés. Abban az esetben ugyanis speciális körülmények vezettek a rengeteg vulkáni hamu levegőbe kerüléséhez: a vulkán tetején lévő gleccserből származó, megolvadt víz hirtelen lehűtötte a lávát, és olyan részecskéket hozott létre, amelyeket a kitörés gőze emelt a levegőbe, majd ezeket az erős szelek Európa és Észak-Amerika felé vitték tovább.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
