Friss kutatás igazolja, hogy a vörösbor fogyasztását gyorsan követő fejfájás kialakulásában az italban található fenolos flavonoidok lehetnek felelősek. Az összetevő nagyobb arányban fordul elő a vörösborban, mint a fehérborban, ezért jellemző, hogy főképp az előbbitől alakul ki kellemetlen fejfájás már italozás közben.

A bor okozta fejfájás nem keverendő össze a másnapossággal, írja a Guardian. Utóbbi ugyanis másnapra alakul ki és teljesen más okozza. A borozás, és különösen a vörösborok fogyasztása azonban, főleg az arra érzékenyeknél, már néhány pohár ital után kellemetlen fejfájást idézhet elő.

Mindez az alkohol lebontása során keletkező anyagok miatt van, és nagyban hasonlít ahhoz a folyamathoz, amit az alkoholbetegek kezelésében alkalmazott gyógyszerekkel igyekeznek elérni. Ezek ugyanis kellemetlen tüneteket váltanak ki, hogy a szenvedélybeteg elforduljon az italtól. A vörösborban magasabb arányban megtalálható színanyagok, a flavonoidok pedig úgy gátolhatják a bomlási folyamatot, ahogy a gyógyszerek is teszik a terápia során.

A Scientific Reportsban közzétett tanulmány szerint a bort két lépésben metabolizálja az emberi szervezet, amit a máj speciális enzimjei irányítanak. Ennek eredményeképpen az alkohol acetáttá alakul. A folyamat második fázisa, amikor az acetaldehid alakul acetáttá – azonban ezt a lépést képesek gátolni a vörösborban található vegyületek, mint a kvercetin, amit korábban P-vitaminnak is neveztek és a flavonolok egyike.

Az acetaldehid mérgező vegyület, ami azáltal, hogy a lebontó enzimet a kvercetin (ami mintegy tízszeres mennyiségben van jelen az italban, mint a fehérborokban) blokkolja, felhalmozódik a vérben. Ahogy emelkedik a mennyisége, úgy válthat ki kellemetlen tüneteket az emberi szervezetben: kínzó fejfájást, hányingert, arcpírt és izzadást.

Az, hogy egyesek miért érzékenyebbek a vörösbor hatásaira, egyelőre nem világos a kutatók számára sem. Lehetséges, hogy az enzimjeik blokkolhatók könnyebben, de az is előfordulhat, hogy fogékonyabbak a mérgező acetaldehid hatásaira. A kvercetin jelenléte és mennyisége a borokban egyébként nem egyenletes, még a vörösborok között sem. Mivel a növények a napfény hatására termelik az összetevőt, azok a fajták, amelyek naposabb vidékeken termelnek, akár többszörös mennyiségben is tartalmazhatják.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A szakértők szerint tévhit, hogy egészséges lenne a napi egy pohár bor

Hegyeshalmi Richárd tudomány 2022. január 21.

A közbölcsesség úgy tartja, hogy napi egy pohár bor elfogyasztása kimondottan egészséges, de ennek nincs tudományos alapja. Annál több bizonyíték szól az alkoholfogyasztás egészségügyi kockázatai mellett, ami évente 2,4 millió emberrel végez.

A bor és a klímváltozás: magyar rizling helyett jön a svéd?

Zsoldos István tudomány 2017. november 27.

Jó eséllyel lehet bort termelni Európában a klímaváltozás után is, csak más szőlőfajtákat kell telepíteni, és máshová. Gyakorlásképpen ízlelgessük az olyan kifejezéseket, mint a dán Pinot, svéd Rizling, ukrán vagy párizs környéki Cabernet, esetleg a bordói vagy villányi Primitivo.

Az alkoholos italok közül a fehérbornak van a legtöbb pozitív egészségügyi hatása

Qubit.hu tudomány 2022. április 22.

Mértékkel fogyasztva a fehérbor a csontritkulás megelőzésében is segíthet, de fogyókúra mellett is érdemes a bornál maradni a sör vagy az égetett szeszek helyett.