Enzim segítségével bontja monomerjeire a ruhaipari- és műanyaghulladékot egy francia vállalat
A természetben előforduló polimereket (hosszú láncokból felépülő molekulákat) bontó enzimet sikerült laboratóriumi körülmények között úgy továbbfejlesztenie egy francia vállalatnak, hogy a műanyag- és textilipari hulladékok bontására is alkalmassá vált belátható időn belül. A BBC riportban számolt be a cég úttörő fejlesztéséről, ami a jövőben az emberiség által termelt hulladék egy jelentős részének feldolgozását alapozhatja meg.
A Carbios nevű vállalat olyan technológiát hozott létre, ami a vegyes műanyaghulladékkal is boldogul. A magas poliésztertartalmú textilek mellett PET-palackokat is darabjaira bont az eljárás, amihez egy speciális enzimre van szükség.
Ez az enzim az LCC, ami szerepet játszik a levelek viaszos bevonatának lebontásában is. Sintawee Sulaiman, az Oszakai Egyetemen 2010-ben kezdett el kutatásokat végezni az enzimmel és egy délután kipróbálta, mit kezd a mikrobákat támogató enzim egy éjszaka alatt a vízbe áztatott műanyag darabkákkal. Az eredmény meglepő és biztató volt: reggelre a műanyag a bomlás jeleit mutatta.
Alain Marty és kollégái a franciaországi Toulouse-i Egyetemen hasonló kísérleteket folytattak és 8 év alatt elérték, hogy az LCC-enzim továbbfejlesztett változata, az LCCICCG képes legyen a PET bontására. Ez azt jelenti, hogy az enzim ma már olyan hatékony, hogy a polimerláncot monomerjeire (vagyis alkotórészeire) bontja. A vegyiparnak tulajdonképpen ezekre a monomerekre van szüksége az újabb termékek előállításához, így az enzimes bontással elérhető, hogy a műanyagok nagy mennyiségben, sőt, akár válogatás nélkül újrahasznosíthatók legyenek.
A franciaországi Carbios ugyanis az enzim használatával ruhák és műanyaghulladékok bontásán dolgozik. Céljuk nem a nagy mennyiségű újrahasznosítás a kis, Clermont-Ferrandban található üzemben, hanem az, hogy a technológiát addig tökéletesítsék, amig az gazdaságossá válik és elterjedhet a piacon. Jelenleg ugyanis az újrahasznosított alapanyag – épp az enzimes bontás magas költségei miatt – mintegy 60 százalékkal többe kerül, mint a petrolkémiai eljárásokkal gyártott műanyagok.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: