Enzim segítségével bontja monomerjeire a ruhaipari- és műanyaghulladékot egy francia vállalat
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
A természetben előforduló polimereket (hosszú láncokból felépülő molekulákat) bontó enzimet sikerült laboratóriumi körülmények között úgy továbbfejlesztenie egy francia vállalatnak, hogy a műanyag- és textilipari hulladékok bontására is alkalmassá vált belátható időn belül. A BBC riportban számolt be a cég úttörő fejlesztéséről, ami a jövőben az emberiség által termelt hulladék egy jelentős részének feldolgozását alapozhatja meg.
A Carbios nevű vállalat olyan technológiát hozott létre, ami a vegyes műanyaghulladékkal is boldogul. A magas poliésztertartalmú textilek mellett PET-palackokat is darabjaira bont az eljárás, amihez egy speciális enzimre van szükség.
Ez az enzim az LCC, ami szerepet játszik a levelek viaszos bevonatának lebontásában is. Sintawee Sulaiman, az Oszakai Egyetemen 2010-ben kezdett el kutatásokat végezni az enzimmel és egy délután kipróbálta, mit kezd a mikrobákat támogató enzim egy éjszaka alatt a vízbe áztatott műanyag darabkákkal. Az eredmény meglepő és biztató volt: reggelre a műanyag a bomlás jeleit mutatta.
Alain Marty és kollégái a franciaországi Toulouse-i Egyetemen hasonló kísérleteket folytattak és 8 év alatt elérték, hogy az LCC-enzim továbbfejlesztett változata, az LCCICCG képes legyen a PET bontására. Ez azt jelenti, hogy az enzim ma már olyan hatékony, hogy a polimerláncot monomerjeire (vagyis alkotórészeire) bontja. A vegyiparnak tulajdonképpen ezekre a monomerekre van szüksége az újabb termékek előállításához, így az enzimes bontással elérhető, hogy a műanyagok nagy mennyiségben, sőt, akár válogatás nélkül újrahasznosíthatók legyenek.
A franciaországi Carbios ugyanis az enzim használatával ruhák és műanyaghulladékok bontásán dolgozik. Céljuk nem a nagy mennyiségű újrahasznosítás a kis, Clermont-Ferrandban található üzemben, hanem az, hogy a technológiát addig tökéletesítsék, amig az gazdaságossá válik és elterjedhet a piacon. Jelenleg ugyanis az újrahasznosított alapanyag – épp az enzimes bontás magas költségei miatt – mintegy 60 százalékkal többe kerül, mint a petrolkémiai eljárásokkal gyártott műanyagok.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Íme az öt műanyag, aminek a legtöbb hulladékot köszönhetjük
Az emberiség által eddig előállított több milliárd tonnányi műanyagnak csak 9 százalékát hasznosították újra, a szemét 79 százaléka a környezetben vagy telepeken végzi. De mik azok a műanyagfajták, amelyek még a PET-nél is veszélyesebbek?
A műanyagevő baktériumok már a küszöbön állnak, csak fel ne falják az egész konyhát
A PET-palackokat, csomagolóanyagokat, pólókat lebontani képes baktériumok és enzimek a laborban már jól teljesítenek, de kérdés, hogy ipari mértékben skálázhatók-e, és elég biztonságos-e ahhoz, hogy az éhes kis mikroorganizmusokat kiengedjük a kontrollált bioreaktorokból.
Két nap alatt megemésztett egy komplett műanyag tálcát egy texasi algoritmus által megbütykölt enzim
Egy 2016-ban felfedezett műanyagfaló baktérium enzimjéből a mélytanuló algoritmus olyan fehérjét kreált, amely már 50 Celsius-fokon is szuperszónikus sebességgel bontja a PET-palackot. Az ipari felhasználáshoz még bütykölni kell rajta.