A Mátrix-filmek bébifarmját idéző mesterséges anyaméhek tesztje már jövőre elkezdődhet
Az embermagzatoknak optimális fejlődési környezetet biztosító mesterséges anyaméhek részletesen kidolgozott koncepciója feltehetően sokáig nem válik még valósággá, de a berlini EctoLife disztopikus ötletével szemben egy másik technológia akár rövid időn belül része lehet a neonatológiai praxisnak.
Már amennyiben az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) engedélyezi azt a technológiát, amely a természeteshez hasonló környezetet biztosítana az idő előtt világra jött magzatoknak. A koraszülöttellátásra szakosodott philadelphiai Vitara Biomedical EXTEND (EXTrauterine Environment for Newborn Development) néven kifejlesztett és állatkísérletekben már bizonyított módszere állítólag már a terhesség 23. hetétől megoldást jelentene – írja a New Scientist.
Az ilyen fejletlenül megszületni kényszerülő magzatok önálló légzése ugyanis még lélegeztetőgéppel is csak nehezen biztosítható. A folyadékkal telített tüdő ugyanis ebben a fejlődési fázisban nem képes a levegő belélegzésére, ez az oka annak, hogy az ilyen korú koraszülötteknél rendkívül magas a mortalitás, a statisztikák szerint 50-70 százalékuk pedig maradandó egészségkárosodást szenved. Ezt orvosolná az EXTEND „biozsákja”, amelybe a koraszülést követően a csecsemő a köldökzsinorján keresztül az érrendszerébe juttatott oldott oxigén, valamint tápanyagok és a szükséges gyógyszerek révén laboratóriumban előállított méhmeleg magzatvízben, önálló légzés nélkül is tovább fejlődhetne a megfelelő ideig. A több száz koraszülött báránnyal végzett kísérletsorozat eredménye szerint a technológia nem csak az életben tartást szavatolja, de biztosította a kísérleti alanyok egészséges, szövődménymentes fejlődését is.
A New Scientist szerint 2023 szeptemberében két tucat neonatológus, gyermekorvos és bioetikus a fejlesztőkkel együtt mérlegelte az EXTEND felmerülő kockázatait és előnyeit, valamint a humán klinikai tesztek lehetőségeit. A lap idézi Mark Mercuriót, a Yale Egyetem bioetikus neonatológusát, aki szerint a mesterséges méhet először olyan szülőpárok esetében volna célszerű ajánlani, ahol a koraszülött magzatnak 20 százaléknál kisebb az esélye a túlélésre.
Az EXTEND ugyanakkor sokak szerint felveti annak lehetőségét, hogy a következő technológiai stáció vajon az in vitro megtermékenyítésből származó embriók mesterséges körülmények közötti felnevelése lesz-e, totálisan kikerülve a természetes utat. A The Journal of the American Medical Association folyóiratban megjelent tanulmányukban ezt a felvetést az EXTEND fejlesztői „naiv, ugyanakkor szenzációhajhász spekulációnak” minősítették. Szerintük ugyanis az embrió és a magzat korai fejlődéséhez szükséges komplex biokémiai folyamatokat még sokáig nem lehet mesterségesen imitálni, a jelenlegi eszközpark pedig teljességgel alkalmatlan a 23 hetesnél fiatalabb magzat véredényeihez történő csatlakozáshoz.
A New Scientist szerint mindenesetre a tesztek 2024-es indítását jelzi, hogy az FDA mindeddig nem hozta nyilvánosságra az EXTEND fejlesztőivel a klinikai vizsgálatokról és azok kezdő időpontjáról folytatott őszi tárgyalások eredményét.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: