Valósággá tenné a Mátrix-filmek bébifarmját a mesterséges anyaméh-technológia

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

A várandóság fiziológiai és mentális terhétől is megszabadítaná az emberiség erre vágyó részét egy új tudományos koncepció. Az embermagzatoknak optimális fejlődési környezetet biztosító mesterséges anyaméhek részletesen kidolgozott, nyilvános ötletéről az amerikai New Atlas tudományos magazin számolt be hétfőn. 

A gondolatkísérletet Hashem Al-Ghaili berlini molekuláris biológus jegyzi, aki magát nem mellesleg producernek, filmesnek és tudománykommunikátornak aposztrofálja. Nem véletlen, hogy az ötlet megvalósítására gründolt EctoLife nevű projektcég elsőként a technológiát bemutató színes-szagos-videós prezentációkkal készült el. 

A cégalapító ötletgazda mindenesetre azt állítja, hogy mostanra minden tudományos eredmény és technológiai eszköz adott egy olyan mesterséges anyaméh megalkotásához, amely a megfelelő biológiai, kémiai és fizikai paraméterek mellett minden más ismert, az ideális egyedfejlődéshez szükséges kritériumot teljesít. Még az olyanokat is, mint a zenehallgatás, amelyet a trenddiktáló kutatások szerint halaszthatatlanul el kell kezdeni már a magzati kor kezdetén, méghozzá klasszikus repertoárral, máskülönben nem is alakulhat ki a kellően kreatív, kooperatív és harmonikus felnőttkori személyiség. 

A koncepció nem csak a várandóság 9 hónapjának terheitől mentesítené az emberiséget, de garantálná azt is, hogy a fogantatáskori génhibákat éppúgy jóvá tenné a legmagasabb, mesterséges intelligenciával és genomikai módszerekkel turbósított technológia, ahogy képes volna könnyűszerrel orvosolni a magzati rendellenességeket is. Mindezt úgy persze, hogy közben az összes életfunkció folyamatosan nyomon követhető a magzatot monitorozó eszközpark segítségével.  

Születésnek is nevezhető világrajövetel az EctoLife koncepciójábanFotó: Youtube/Hashem Al-Ghaili

Az ötletgazda kalkulációja szerint optimálisan a 75 mesterséges méhből  álló 400 bébifarm évi 30 ezer csecsemőt állíthatna elő, ráadásul lehetővé válna az is, hogy a más emlősfajokkal ellentétben a magzati életszakaszt rendkívül fejletlen és ezért sérülékeny állapotban befejező emberpalánták hosszabb időt töltsenek védett, kiszámítható környezetben. 

Bébifarm EctoLife-módraFotó: Youtube/Hashem Al-Ghaili

Al-Ghaili koncepciója teret enged azon szülőknek is, aki a kollektív magzatnevelés helyett továbbra is az egyéni gondoskodás erejében bíznak. A mesterséges méh mint technikai berendezés nem nagyobb egy állólámpánál, így gond nélkül elfér egy átlagos nappaliban, a szülőnek csupán a szünetmentes energiaellátásról és az anyagcserefolyamatokhoz szükséges utánpótlásról kell gondoskodnia, miközben a szó hagyományos értelmében, személyesen tarthatja a kapcsolatot az utódjával. 

Az alapító-ötletgazda nem tagadja, hogy sokakat provokálhat az embertelen várandóság koncepciója, ugyanakkor ha sikerül megvalósítani a mesterséges anyaméh prototípusát, akkor az olyanoknak is lehetővé tenné a gyerekvállalást, akik egészségügyi okokból eddig nem is gondolhattak saját utódra.

Íme Al-Ghaili és az EctoLife víziójának mozgóképesített változata:

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: