A terhesség késői szakaszában elkapott koronavírus hétszeresére növelheti a koraszülés kockázatát
A járvány során számos tanulmány látott napvilágot arról, milyen kockázatokat hordoz, ha valaki várandóssága alatt fertőződik meg a koronavírussal, azonban eddig nem jelent meg olyan kutatás, amelyik megállapította volna, hogy a terhesség melyik szakaszában jár a legnagyobb veszéllyel a covid. Ezt pótolja a PLoS One folyóiratban szerdán megjelent, izraeli tanulmány, amelyik trimeszterenként vizsgálja a koronavírus delta variánsának terhességre gyakorolt hatását.
Az izraeli kutatócsoport Tal Patalon, a tel-avivi Maccabi Egészségügyi Szolgálatok munkatársának vezetésével összesen 5506 terhes nőt vont vizsgálat alá. Közülük 2753-an voltak, akiknek a terhessége során bármikor pozitív lett a covidtesztje, és ehhez a mintához illesztettek kor, szocioökonómiai státusz és egészségügyi adatok alapján nagyon hasonló, a covidfertőzést elkerülő ugyanennyi terhes nőt.
A vizsgálatból az derült ki, hogy akiknél a terhesség 34. hete után kimutatták a vírust, azok 9,1 százalékánál tapasztaltak koraszülést, míg a nem fertőzött nőknél ez az arány mindössze 1,4 százalék volt. Koraszülésről a szakemberek szerint akkor beszélhetünk, ha az újszülött a betöltött 24. és 36. terhességi hét között születik vagy a 2500 grammos születési súlyt nem éri el.
A terhesség első hat hónapjában, körülbelül a 27. hétig, a koronavírusfertőzés és a koraszülés kockázata között nem mutattak ki kapcsolatot a kutatók. Azoknál a nőknél azonban, akik a várandósság 28. hetétől kezdve fertőződtek meg coviddal, kétszeresére emelkedett a koraszülés valószínűsége, és ez a kockázat a 34. héttől kezdve a fertőzés súlyosságától függetlenül a hétszeresére nőtt.
A kutatók azt azonban nem vizsgálták, hogy a terhes nőket beoltották-e, és ha igen, milyen oltással, bár Izraelben a lakosság legnagyobb része a Pfizer és a Moderna vakcináját kapta. Sőt, a vizsgálatot akkor végezték, amikor még a delta, a jelenlegi omikronnál súlyosabb megbetegedést okozó vírusvariáns volt a domináns, így a jelenlegi helyzetre nem feltétlenül ültethetők át az eredmények.
Korábbi kutatásokkal ellentétben ez a tanulmány nem hozza kapcsolatba a vetéléseket, a halva születéseket vagy a kisebb születési súlyokat a coviddal. A koraszülés kockázatát azonban már például egy kanadai kutatás is kimutatta.
Pat O’Brien, a brit Royal College of Obstetricians and Gynaecologists szülész-nőgyógyász szakértője azt mondta, a tanulmány beleilleszthető a terhesség alatt elkapott koronavírusfertőzésről szóló, fontos kutatások sorába, és azt is megmutatja, milyen fontos, hogy a terhes nők be legyenek oltva a koronavírus ellen. Hozzátette, azt is tudjuk, hogy ha a baba a 34. hét után születik, annak nincsen hosszan tartó káros hatása a gyermekre, és ez a kutatás sem talált semmilyen eltérést ezekre az újszülöttekre nézve.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Sikeres volt a covidos kismama műtüdőkezelése a Semmelweis Egyetemen
A 34 éves nőt november 11-én diagnosztizálták coviddal, és a betegség szövődményei miatt a terhesség 34. hetében császármetszést is kellett alkalmazni. A többszörös műtéten átesett és műtüdőkezelésben is részesült édesanya és a koraszülött kislány is jól vannak.
Több születés maradhat el a járvány miatt, mint ahányan meghaltak COVID-19-ben
Érdekes összefüggésre bukkantak statisztikusok: szokatlanul pontosan jelezte előre a születésszámok alakulását a parkok látogatottságának változása a 2020. január-áprilisi időszakban. A jelenséget nem a randizás gyakorisága, hanem a félelem nélküliség magyarázhatja.
Saját szerzői vonták vissza azt a tanulmányt, amely szerint a mRNS-vakcinák spontán vetélést okoznak
Egy áprilisi tanulmány szerint semmilyen rendellenességet nem tapasztaltak az oltott nők szülésénél, mire az új-zélandi kutatók újraszámították az adatokat, és 82–92 százalékos vetélési arányt találtak. Mint kiderült, amatőr hibát vétettek, ezért a cikk visszavonását kérték.
