Magyarországon gyakrabban születik alacsony súlyú újszülött, mint bármelyik szomszédos országban

A 2015-ben született gyerekek közül több mint 20 millióan (vagyis minden hetedik újszülött) 2500 gramm alatt, vagyis az egészségesnél kisebb súllyal jöttek a világra, 90 százalékuk alacsony vagy közepes jövedelmű országokban született – számolt be eredményeiről egy nemzetközi kutatócsoport a The Lancet Global Health folyóiratban.

Az alacsony születési súlyú gyerekek aránya Svédországban a legkisebb (2,4 százalék) és Bangladesben a legnagyobb (27,8 százalék). Globálisan ez az arány 14,6 százalék (140,55 millió újszülöttből 20,47 millió), és a tanulmány folyamatosan csökkenő tendenciára mutat rá – 2000-ben még 17,5 százalék volt az arány.

Magyarország ugyan globálisan a középmezőnyben van a maga 8,8 százalékával, de a szomszédos országokban rendre alacsonyabb a ráta: Ausztriában (6,5 százalék), Horvátországban (5,1 százalék), Romániában (8,2 százalék), Szerbiában (4,5 százalék), Szlovákiában (7,6 százalék), Szlovéniában (6,1 százalék) és Ukrajnában (5,6 százalék) is kevesebb gyerek születik 2500 gramm alatt, mint Magyarországon, de az Európai Unió tagállamai között is csak Portugáliát (8,9 százalék) és Bulgáriát (9,6 százalék) előzzük a listán.

Fotó: AMELIE-BENOIST/BSIP

Csökken az arány, de nem eléggé

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) célkitűzése szerint 2012 és 2025 között 30 százalékkal kell csökkenteni az alacsony testsúllyal született gyerekek arányát, de Hannah Blencowe, a Londoni Egyetem egyik orvosi intézetének professzora és a tanulmány egyik szerzője szerint ehhez több mint a duplájára kell gyorsítani a fejlődés ütemét (a kívánt 2,7 helyett most csak 1,2 százalékos az éves csökkenés), miközben az egyes országok kormányai nem nagyon foglalkoznak a problémával.

Az alacsony súlyú születések közel kétharmada két régióban adódik: Dél-Ázsiában és a szubszaharai Afrikában. Az Indiát, Bangladest és Pakisztánt is magában foglaló dél-ázsiai régióban 37,21 millió élveszületésből 9,81 millió gyerek született túl alacsony súllyal – ezt érdemes összevetni azzal, hogy közben Kelet-Ázsiában (Kína, Japán, Észak- és Dél-Korea, Mongólia) 19,1 millióból csak 1 millióan születtek 2,5 kilogramm alatt. A számszerűen legtöbb országot magában foglaló fekete-afrikai régióban 35,75 millió újszülöttből 5 millióan születtek alacsony súllyal.

Más-más okai vannak az alacsony súlyú születéseknek a gazdagabb és szegényebb régiókban: Észak-Amerikában és Európában a koraszülöttek teszik ki a 2,5 kilogramm alatti újszülöttek nagy részét, míg Dél-Ázsiában vagy Fekete-Afrikában hiába születnek időben a gyerekek, ha az anyukák sok esetben alultápláltak.

Az amerikai járványügyi hatóság tájékoztatója szerint terhesség alatt a következő kockázati tényezők járulnak hozzá leginkább ahhoz, hogy egy nő túl alacsony súlyú gyereket szüljön:

  • dohányzás;
  • alkoholfogyasztás;
  • alacsony súlygyarapodás;
  • ha fiatalabb 15, vagy idősebb 35 évnél;
  • korábbi koraszülés;
  • szennyezett levegőnek vagy ólmos víznek való kitettség;
  • és az olyan társadalmi gazdasági tényezők, mint az alacsony jövedelem, az alacsony iskolázottság, a stressz, a családon belüli erőszak vagy a házasságon kívüli terhesség.

Sok helyen nem is mérik az újszülöttek súlyát

A 2500 grammos súly alatti újszülötteknek számos egészségügyi kockázattal kell szembenézniük: az ilyen gyerekek körében a legnagyobb a csecsemőhalandóság (vagyis az 1 éves kor előtti halálozás), hamarabb megállnak a növekedésben, és nagyobb eséllyel alakulnak ki náluk a cukorbetegség vagy a szív- és érrendszeri betegségek.

„Hivatalosan minden újszülöttet meg kell mérni, ehhez képest világviszonylatban az újszülöttek közel egyharmadának születési súlyáról nincs adatunk” – mondta az UNICEF statisztikusa, Julia Krasevec. A kutatáshoz 148 ország szolgáltatott adatokat, de még így is van 47 olyan ország, amely vagy csak részleges vagy semmilyen statisztikát nem vezet az újszülöttek súlyáról.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: