Videóajánló: Egy történész tanácsai a középkorba készülő időutazóknak

Van a Youtube-on egy történelmi témákkal foglalkozó csatorna, az a neve, hogy Premodernist. Három és fél éve létezik, ennyi idő alatt húsz videó sem jött össze, és a kommentek alapján nagyon sokáig csak néhány ezer feliratkozója volt. Aztán 2023-ban robbant az algoritmus, és két videó is milliós nézettséget ért el. Az egyik George Washington elnökké választásáról szól, a másik viszont már a címével is sokkal jobban hívogat: „Tanácsok a középkori Európába történő időutazáshoz.” A Premodernist csatorna ma 211 ezer feliratkozónál jár.

A videók készítőjéről csak annyit tudni, amennyit a történészek közösségi platformján, a Historians.social nevű Mastodon-alapú oldalon megosztott magáról: „Történész és ex-akadémikus. Kutatási területem a 16. századi Perzsia, de szeretem az egész történelmet vizsgálni, különösen Európa középkori és kora újkori történelmét.” De ha csak a videóit nézzük, ennyit sem tudunk meg róla. Nem mutatkozik be, nem hirdeti az intézményét, nem promózza az új könyvét, és semmi hasonló – felkészültségéből, olvasottságából, és szórakoztatóan tudálékos karakteréből viszont így is elég nagy magabiztossággal lehet következtetni a szakmájára.

Róla van szó egyébként, igazi professzortekintet:

photo_camera Fotó: Youtube / Premodernist

Ráadásul a névtelen szerző kellően alapos is, és az említett szórakoztató tudálékosság gyakran tetten érhető az időutazós videóban: gyakorlatilag egy egyórás monológról van szó (a beszélő fejet néhány hasznos illusztráció szakítja csak meg), és ezalatt számtalanszor javítja ki magát és pontosítja a mondanivalóját – ami a felvétel során már nem jutott eszébe, azt utólagos szövegbeillesztések és a videó leírásának frissítései jelzik. Na és persze az, hogy a kommentekben felmerülő kérdések alapján készített még egy közel egyórás videót, „Időutazás a középkori Európába – kérdések és válaszok” címmel.

Természetesen időbélyeggel is jelzi a leírásban, hogy milyen témák mentén közelíti meg a középkori Európa mindennapjait: az egészségtől és a pénzügyektől kezdve a szálláskeresésen és a társadalmi helyzeten át odáig, hogy milyen háttérsztorival érdemes bemutatkozni a helyieknek, ha nagyon kérdezősködnének. (Utóbbit elszpojlerezem: érkezz egy távoli vidékről, és legyél kereskedő, esetleg zarándok.)

Biztosan vannak, akiknek egy idő után erőltetettnek hat az időutazós tematika, de az persze csak egy sajátos keretezése a való világban sokkal lényegesebb középkori történelemnek és társadalomleírásnak. A modern fejekben a középkorról élő tévhitekre is igyekszik kitérni a történész, egy külön fejezetet szentel például a boszorkányságnak:

„Láttam az interneten, hogy amikor emberek a középkori Európába való időutazásról beszélnek, olyanokat mondanak, hogy »jaj, oda biztos nem mennék, mert felakasztanak boszorkányságért!«, vagy hogy »máglyán fognak elégetni, mert a modern ruháim és a furcsa beszédem miatt boszorkánynak néznek«. Nem, nem, nem, nem, nem és nem. Totális tévedés. A középkorban nem féltek az emberektől csak azért, mert mások voltak. Akkor féltek emberektől, ha azok olyan értelemben voltak mások, ami a társadalmi rend megzavarásával vagy káosszal fenyegetett.”

A második videóban a nézők és kommentelők kérdéseit veszi végig, így olyanok is kiderülnek, hogy mit kell tenni, ha nőként időutaznánk; hogy nem kelt-e feltűnést a rendezett, fehér fogsor; és hogy kell-e félni a farkasoktól vagy a medvéktől. De arra is meglepően(?) sokan kérdeztek rá, hogy mi van akkor, ha fegyverrel érkezünk a középkorba.

Még azt is elejti, hogy a kommentek hatására elgondolkodott azon, hogy sorozattá bővíti ezt a két videót, és még több időutazós tartalmat gyárt, különböző történelmi korok és helyszínek érintésével – ehhez azonban egy kis időt kér, hogy az új videókat is hasonlóan alaposan tudja kidolgozni. Addig is érjük be ezzel a kettővel:

link Forrás
link Forrás