A Római Birodalom bukása után kezdhettek el keveredni egymással a különböző európai népek
Az eddigi feltételezések szerint a dél-németországi genetikai sokszínűség agresszív támadások eredménye volt, amit egy új kutatás cáfolt meg.
Az eddigi feltételezések szerint a dél-németországi genetikai sokszínűség agresszív támadások eredménye volt, amit egy új kutatás cáfolt meg.
A történész Balsors, akit régen tép? című kötetében négy kulcspontot jelöl ki, 1905-öt, 1938-at, 1963-at és 2004-et, amiket a tekintélyelvű megújulás, a társadalmi erőszak elszabadulása, a nyugati minták dominánssá válása és az illiberális fordulat kezdeteként diagnosztizál.
A történész-youtuber David Miano összeszedte azt a húsz régészeti leletet és kutatási eredményt, ami 2024 nyara óta jelentősen bővítette a tudásunkat Rómáról, a hunokról, a nyelv és az írás eredetéről vagy épp a macska háziasításának történetéről.
Tényleg harcoltak a gladiátorok horrorpáviánokkal? Mi köze a filmnek a marxizmushoz? Grüll Tibor, a Pécsi Tudományegyetem ókortörténésze segítségével vettük végig, mennyire áll hadilábon a történelemmel a Gladiátor folytatása, és mit számít ez egyáltalán a filmélmény szempontjából.
Hogy mutatkozzunk be egy középkori embernek? Hol keressünk szállást? Mit szólnak majd a modern ruháinkhoz és fehérlő fogsorunkhoz? Vajon elégetnek boszorkányságért? Fontos kérdések, alapos válaszok, kétszer egy órában.
Súlyos betegsége következtében 70 éves korában elhunyt Gerő András történész, az MTA doktora. Fő kutatási területe az Osztrák-Magyar-Monarchia időszaka volt.
Az időszámításunk előtti 12. századot megelőző évszázadokat a civilizációs felemelkedés, a technológiai fejlődés és a kereskedelmi kapcsolatok kiépítése jellemezte, aztán néhány évtized alatt dominóként dőltek össze a legnagyobb birodalmak. A régész-történész Eric H. Cline számos érdekes elméletet felvet a bukás okairól: rejtélyes tengeri törzsek, globalizációs törekvések és a klímaváltozás is közrejátszhatott a hirtelen pusztulásban.
A korabeli tudományos networknek hála az isten háta mögötti szepességi kisváros és szülötte, Sebastian Ambrosius is bekapcsolódott az európai humanista vérkeringésbe. Sebők Marcell történész angolul most megjelent kötete a 16. századi lelkész-tanító életén keresztül mutatja be a korabeli viszonyokat.
A darwinizmust és a finnugor eredetet tagadó Bakay Kornél csak egy azok közül, akik szorgos robotosai azoknak a párhuzamos valóságoknak, amelyeket tudományos mezbe öltöztetve próbál értékesíteni a kormányzati propagandahálózat. Nincsen nagy gond addig, amíg ezek a párhuzamos valóságok a ponyvairodalom és a bulvár szintjén maradnak. Az az ország azonban, amely tudományos életét szélhámosok és sarlatánok munkáira építi, hosszú távon garantált nemzeti tragédiát készít elő.
Kutatási területe a 20. század első felének magyar és európai történelme volt, az MTA saját halottjának tekinti.