Korábbi kutatások rendre kimutatták, hogy a férfiak térbeli tájékozódási feladatokban valamennyire felülmúlják a nőket. Ezt egyes kutatók evolúciós okokkal magyarázták, mivel őseink idejében a férfiak jellemzően nagy távolságokat tettek meg vadászat céljából, miközben a nők gyakran maradtak az otthonukhoz közel – így a kutatók szerint a férfiakra szelekciós nyomás nehezedett a fokozott navigációs képességek kifejlesztése érdekében.

Az Illinois-i Egyetem (Urbana-Champaign) idegtudósa, Justin Rhodes és munkatársai most erre a vélekedésre cáfoltak rá: szerintük ha ez így lenne, akkor a jobb navigációért felelős gének a női vonalon is átöröklődnének, hacsak nem az Y kromoszómán vannak. Ezért szerintük a neveltetésben kell keresni az okokat, hiszen például a fiúk kulturális okok miatt nagyobb arányban játszanak a szabad ég alatt, ami segíthet nekik a tájékozódási készségeik csiszolásában.

Ennek vizsgálatéra Rhodesék 21 faj (köztük az ember) kutatásaiból származó adatokon nézték meg a térbeli navigációs készségekre vonatkozó információkat, valamint azt, hogy átlagosan milyen távolságra hagyják el az otthonukat. Ha ugyanis a természetes szelekció játszana szerepet a folyamatban, akkor a távolabb utazó nemnek lennének jobbak a tájékozódási képességei, és ez az egyes fajoknál következetes lenne.

A kutatók azonban azt találták, hogy a hímek minden faj esetében valamivel jobbak a navigációban, mint a nőstények, még azoknál is, amelyek nőstény egyedei távolabb merészkednek az élőhelyüktől, mint a hímek – például a Faxonius rusticus nevű édesvízi rákok vagy az Oophaga sylvatica nevű nyílméregbékák esetében.

Az eredmények arra utalnak, hogy a férfiak és a nők közötti tájékozódásbeli különbségek kulturális eredetűek lehetnek, de Rhodes szerint az is elképzelhető, hogy a hím és nőstény egyedek közötti biológiai eltérések is közrejátszanak. A hormonális különbségek például sokféle tulajdonságot befolyásolhatnak, és amíg ezek a szaporodást nem akadályozzák, addig „az evolúciót ez nem érdekli”.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Autót vezető aranyhalakkal kísérleteztek egy izraeli egyetemen

Bodnár Zsolt tudomány 2022. január 6.

Mint kiderült, a halak szárazföldön is képesek tájékozódni. A kísérleti aranyhalakat egy négykerekű járműre illesztett akváriumba helyezték, amely abba az irányba mozgott, amelyik sarok felé megindultak a halak. A kezdeti 30 perces utat úgy betanulták, hogy végül kevesebb mint egy percre csökkentették a menetidőt.

Magyar kutatók tárták fel a szenzációs állati tájékozódás idegrendszeri hátterét

Vajna Tamás tudomány 2022. november 21.

Ujfalussy Balázs és Orbán Gergő rágcsálók vizsgálatával mutatta ki a navigáció emberihez mérhető neurológiai komplexitását.

Az agyi neuronok a tangó ritmusát idéző rezgésre járják a táncot és a Google Maps-hez hasonlóan kódolják a teret

Balázs Zsuzsanna tudomány 2022. május 12.

Nádasdy Zoltán kognitív neuropszichológus kutatócsoportja egy általuk kidolgozott modell segítségével jött rá, hogyan segíti a térbeli tájékozódást az agy egyik alaphulláma, a folyamatos és gyors gamma oszcilláció.