Korábban azt hitték, hogy a távoli vadászat miatt nehezedett szelekciós nyomás a férfiakra, hogy jobban navigáljanak a természetben, de egy friss kutatás szerint inkább kulturális okai lehetnek a jelenségnek.
Mostanáig nem igazán tudta senki, hogy miként tájékozódnak hosszútávú repüléseik során a Tiszántúlon és a Duna-Tisza közén rendszeresen megfigyelhető Pipistrellus pygmaeus nevű szárnyas emlősök.
Chilei kutatók laboratóriumban és terepen is vizsgálták a beporzók viselkedését, valamint a szervezetükben zajló biokémiai folyamatokat.
Az ereszcsatornák, az aszfaltutak vagy a mezők szélei egyaránt segíthetik a méhek tájékozódását.
Ujfalussy Balázs és Orbán Gergő rágcsálók vizsgálatával mutatta ki a navigáció emberihez mérhető neurológiai komplexitását.
Mint kiderült, a halak szárazföldön is képesek tájékozódni. A kísérleti aranyhalakat egy négykerekű járműre illesztett akváriumba helyezték, amely abba az irányba mozgott, amelyik sarok felé megindultak a halak. A kezdeti 30 perces utat úgy betanulták, hogy végül kevesebb mint egy percre csökkentették a menetidőt.