Sikeresen landolt a Holdon a japán szonda, de lehet, hogy csak órái vannak hátra

Japán most már hivatalosan is az ötödik olyan ország, amelyik eljutott a Holdra. A Szovjetunió (és Oroszország), az Egyesült Államok, Kína és India után 2024. január 19-én Japán is sikeresen landolt szondájával a szomszédos égitesten.

A japán űrügynökség (JAXA) magyar idő szerint 16 óra 22 perckor jelezte, hogy a telemetriás adatok alapján a landolás sikeres volt. Az irányított leszállást 15 kilométerrel a holdfelszín felett kezdték meg, míg a függőleges leszállás 7 kilométeres magasságban kezdődött. A két holdjárót (az ugráló LEV-1 és a guruló-alakváltó SORA-Q) közvetlenül a landolás előtt, 2 méter magasan engedte le a felszínre a szonda.

„Az adatok folyamatosan érkeznek a Földre a landolás óta, ami bizonyítja, hogy célunk a biztonságos leszállással sikeres volt” – mondta Jamanaka Hirosi, a JAXA elnöke a landolást követő sajtótájékoztatón. Azonban az is elhangzott, hogy a leszállóegység napelemei nem töltik a szondát, így annak a fedélzeti akkumulátort kell használnia, amivel viszont csak néhány órát bír működni.

Az űrügynökség munkatársai hangsúlyozták: az akkumulátor lemerülése nem jelenti a küldetés végét. Mivel a szonda többi része a küldött adatok alapján nem szenvedtek károsodást, azt feltételezik, hogy a napelemek sem sérültek a leszállás során, ami azt jelenti, hogy a következő hetekben a napsugárzás irányának változásával még elkezdhetik az áramtermelést.

Elmondták, hogy a két holdjáró sikeresen levált a szondáról, de tőlük még várják az adatokat. A misszió két holdjárót is szállít: a LEV-1 nevű eszköz ugráló mozdulatokkal járja majd a környéket, valamint közvetlen földi kommunikációs kapcsolattal és széles látószögű kamerákkal is rendelkezik, míg a LEV-2 (vagy másik nevén SORA-Q) nevű, gurulni is képes egység a felszín domborzatához illeszkedően tudja változtatni az alakját.

A kapott adatok alapján egyébként azt feltételezik, hogy a küldetés legfőbb újdonsága, a precíziós landolás is sikeres volt – ez azt jelenti, hogy a kiszemelt célponttól 100 méteren belül sikerült landolni, ami jóval kisebb, mint a hagyományos küldetések során megcélzott több kilométeres pontosság. Ezt azonban lehet, hogy csak egy hónap múlva tudják megerősíteni.

A landolásra kiszemelt Shioli-kráter azért különleges, mert feltételezések szerint itt a felszínen is elérhető a holdkéreg belső rétege, a köpeny, így az itt gyűjtött minták kulcsfontosságúak lehetnek a Hold és a Föld eredetének tanulmányozásában. A küldetés során azt is igyekeznek feltárni, hogy a Hold lehetséges vízkészletét miként tudják majd hasznosítani az emberek a jövőben tervezett holdbázisokon.