Félmilliárd dollár megy a levesbe: a NASA mégsem indítja el a víz után kutató holdjárót
A VIPER holdjáró a hold déli pólusának vízjégkészletét vizsgálta volna, de az egyre dráguló és folyamatosan csúszó projekt nem kap több haladékot.
A VIPER holdjáró a hold déli pólusának vízjégkészletét vizsgálta volna, de az egyre dráguló és folyamatosan csúszó projekt nem kap több haladékot.
A szelfin a leszállóegység látható, a kínai nemzeti lobogó és a mesterséges intelligenciával hajtott négykerekű jármű nyomai, amely a történelmi képet készítette. De miért érdekes ez?
A NASA három űripari vállalkozást választott ki a közös fejlesztési és gyártási feladatokra.
A SLIM holdszonda által küldött adatok alapján a precíziós landolás sikerrel járt, de a napelemek nem töltik az eszközt, amit így a gyorsan merülő akkumulátor működtet.
Feltételezések szerint akár vízjég jelenlétére is utalhat, hogy kénre bukkant a Hold felszínén a Csandraján–3 küldetéssel leszállt Pragján holdjáró.
A mesterséges intelligenciát használó gurulós cipőkiegészítő már előrendelhető és 250 százalékkal gyorsabb haladást ígér.
A Jütu–2 holdjáró fotóján látható kockaalakú objektum mindössze 80 méterre van a rovertől, mégis 2-3 hónapot vesz igénybe, míg közelebbről is meg tudja vizsgálni a különös alakzatot.
Egy német cég ultrakönnyű anyagokból készített elektromos holdjáró motorkerékpárt – a NASA 2024-ben szeretne emberekkel is visszatérni a Holdra, addigra a helyi közlekedést is meg kell oldania.
A marsi élet nyomaira vadászó mozgó űrlaboratórium gyűjthet talaj- és kőzetmintákat, de nem juttathatja vissza őket a Földre. A NASA és az Európai Űrügynökség bőkezű szerződésekkel ösztönzi a szakértőiket a visszatérő technológia fejlesztésére. Az első ösztöndíjat a fegyver- és repülőgépgyártó Northrop Grumman kapta.
A Yutu-2 kínai űrszonda olyan ásványokra talált, amelyek a Hold köpenyében keletkezhettek. Ilyeneket egyik korábbi robotszondás mintavisszahozó küldetés vagy Apollo-holdraszállás során sem sikerült találni.
Izrael lehet a negyedik ország, amely eljut a Holdig. A tervek szerint az eddigi legkisebb űreszközt 2019 februárjában akarják célba juttatni. A program 88 millió dolláros költségét nagy részben magánbefektetők adták össze, a szondát egy Falcon 9 hordozórakéta szállítja majd.