Két összetapadt darabból áll a Hajabusza–2 által felderített Torifune kisbolygó
A japán űrügynökség (JAXA) szondája július 5-én mindössze 800 méterre közelítette meg a kisbolygót, amiről részletgazdag felvételeket készített.
A japán űrügynökség (JAXA) szondája július 5-én mindössze 800 méterre közelítette meg a kisbolygót, amiről részletgazdag felvételeket készített.
Egy svéd művészcsoport által készített 3D nyomtatott házikót, egy holdjárót és tudományos műszereket szállít a Holdra a japán űrszonda, ami csütörtök este landol az égitest felénk néző oldalán.
Az európai-japán űrszonda elhaladása során a tervezettnél közelebb merészkedik a legbelső bolygóhoz, miután az energiaellátó rendszerének meghibásodása miatt meg kellett változtatni pályáját.
Az ilyen szondák általában nem térnek magukhoz az akár -170 Celsius-fokos sötét időszakból, de a SLIM – tervezőinek legnagyobb meglepetésére – még mindig gyűjti az adatokat és küldi a képeket.
Túl van egy szerencsétlen landoláson, most pedig újraindult a holdi éjszaka után. Ha a túlmelegedést is kibírja, folytathatja az eddig megkezdett munkáját.
A szerencsétlenül landolt SLIM holdszondát alvó üzemmódba kapcsolták, hogy a maradék energiáit megőrizzék. Most viszont úgy fest, a napelemek is elkezdtek rajta termelni valamennyit.
A SLIM január 19-én landolt a Holdon, ezzel Japán a világ ötödik országa, ami eljutott az égitestre.
A SLIM-et két és fél órával a landolás után kikapcsolták, hogy később, ha jó szögből süt majd a Nap, újra be tudják kapcsolni.
A SLIM holdszonda által küldött adatok alapján a precíziós landolás sikerrel járt, de a napelemek nem töltik az eszközt, amit így a gyorsan merülő akkumulátor működtet.
A Szovjetunió (és Oroszország), az USA, Kína és India után Japán lehet az ötödik ország, amely sikeresen landol a Holdon. A SLIM misszió ugráló és guruló holdjárót is magával visz.
A BepiColombo küldetéshez használt űreszközök pénteken elég közel jutottak a bolygóhoz, hogy felvételeket készíthessenek róla. Ahogy az űrhajók egyre közelebb jutnak a bolygóhoz, úgy lesznek egyre jobb minőségek a továbbított felvételek.
A modul fejlesztésébe a japán űrügynökség bevonta a Sonyt, egy japán játékgyártót és egy egyetemi kutatócsoportot. A robotgombóc jövőre landolhat a Holdon.
Az űrszonda sikeresen visszajuttatta a Ryugu felszíne alól 2019-ben gyűjtött mintákat. Ezek segíthetnek megérteni a földi víz és szerves anyagok eredetét és a Naprendszer keletkezésének folyamatát.
Az amerikai, az európai és a japán űrhivatal közös projektéből kiderül, miként alakultak a légszennyezettségi adatok, az építkezések vagy a városok éjszakai kivilágítása a COVID-19-járvány idején.
A nemzetközi űrállomás után jöhet a holdbázis. Az építkezéshez automata üzemmódban és távirányítással egyaránt működő robotokat tervezett három japán egyetem, egy építőipari vállalat és a japán űrhivatal.