Az Európai Bizottság a Reuters információi szerint a jövő héten fogja előterjeszteni a javaslatát, ami szerint 2040-re a a nettó kibocsátás 90 százalékos csökkentését kellene kitűzni célként az 1990-es adatokhoz képest. A javaslat benyújtásával egy időben a bizottság bemutatja azt is, milyen beruházásokra lesz szükség a klímacélok eléréséhez a következő évtizedekben.

Ezek a beruházások pedig óriási költséget jelentenek az unió és a tagországok számára. Ahhoz, hogy 2050-re a nettó nulla károsanyag-kibocsátás elérhetővé váljon, évente mintegy 1,5 billió eurónyi beruházásra lesz majd szükség.

Az Institut Rousseau kutatása szerint a finanszírozáshoz szükséges források nagy részét, kb. 1,16 billió eurót a meglévő kiadások átcsoportosításával lehetne előteremteni. Ennek a pénznek egy jelentős részét jelenleg környezetszennyező tevékenységekre fordítják, ezeket kellene a jó cél szolgálatába állítani.

A kutatás szerint az átállás érdekében le kell mondani a belső égésű motorral szerelt autókról, a fosszilis tüzelőanyagokról, valamint jelentős összegeket kellene áldozni a megújuló energiákba. Kiemelik továbbá, hogy nem késlekedhetnek tovább a légi közlekedés reformjával és az épületenergetikai beruházásokkal sem.

A célt viszont sokan veszélyben érzik az európai választások miatt. Ugyanakkor ahogy jelenleg, úgy a jövőben is a zöldenergia-beruházások nagy részét a magánszektortól várnák, de a zöld átmenetre mindenképpen többet kellene költenie az EU-nak, a becslések szerint mintegy 490 milliárd eurót évente (ez a jelenlegi kiadások kétszerese). Összehasonlításképp közölték, hogy most évente majdnem 400 milliárd eurót fordítanak olyan projektekre, amikkel a fosszilis tüzelőanyagok kitermelését és feldolgozását támogatják.