Az Európai Bizottság (EB) elnöke, Ursula von der Leyen a múlt héten bejelentette azt a javaslatcsomagot, amelynek célja, hogy a 2019-es európai zöld megállapodásban (European Green Deal) foglaltak elérhető távolságba kerüljenek, és az Európai Unió a nettó zéró kibocsátású ipari technológiák versenyében se maradjon le versenytársaitól. Ezen a területen komoly riválisának számít Kína és az Egyesült Államok is, ráadásul ezek az országok már hamarabb felismerték a forrásbevonás szükségességét, ezért jelentős összegekkel támogatták és támogatják az ágazatot.

Az EU-ban viszont még csak most merült fel komolyabban, hogy az anyagi lehetőségek mellett a bürokratikus eljárásrend lazításával, valamint átfogó képzési stratégia megszervezésével kell a nettó zéró kibocsátást célzó ipari technológiák fejlesztését támogatni. A gyakorlatban ez a jogszabályi keretek változásával, az országok engedélyeztetési folyamatainak egyszerűsítésével és oktatási együttműködések létrehozásával valósítható meg.

Az iparág potenciálja pedig óriási: a zöldenergia-piac a Nemzetközi Energiaügynökség becslései szerint 2030-ra megháromszorozhatja értékét, és 650 milliárd dolláros ágazattá nőhet. Ezt pedig az Európai Unió is meg akarja lovagolni – ha nem is egyeduralkodóként, semmiképp sem sereghajtóként.

Gyorsabban, lazábban, átszervezve

A javaslatcsomag négy pillérre támaszkodik a Reuters összefoglalója szerint, ezek a következők:

• gyorsabb engedélyeztetési eljárások,
• lazítás az elbírálások során,
• új képzési stratégia
• és kereskedelmi átszervezés.

A bejelentés értelmében a nettó zéró ipari beruházásokat gyorsabban kellene elbírálni a jelenlegi lomha, bürokratikus rendszer működéséhez képest. A zöld projektek gyorsabb jóváhagyása olyan technológiákat érint, mint a zöldhidrogén-termelés, az energiatárolás (akkumulátorgyártás), a megújulóenergia-termelési beruházások, valamint a szén-dioxid-leválasztási és -tárolási megoldások. Von der Leyen szerint 2030-ig további technológiák bevezetése várható, vagyis a teljes ipart fel kell pörgetni, az ugyanis nem elég, hogy egyes tiszta energiát termelő szegmensekben Európa piacvezető – a Szabad Európa szerint ilyen a szélenergia és a hőszivattyús rendszerek gyártása. Napelemekben viszont gyártási és technológiai lemaradásunk is van, de ugyanígy az USA-nak is – ebben az ágazatban Kína toronymagasan vezeti a versenyt.

Az EB vezetése szerint 2025-ig a kormányok rugalmasságára is szükség lesz, ugyanis a javaslat szerint lazítani kell az engedélyeztetési eljárásrendet. A gyorsabb elbírálás mellett anyagi támogatást is szorgalmaznak, amihez az EU a helyreállítási alapból kb. 250 milliárd eurót csoportosít át erre a célra. Összehasonlításképp: ez az összeg még így is elmarad az USA gáláns inflációcsökkentő támogatási csomagjától, ami nagyjából 369 milliárd dollárra (338 milliárd euró) tehető. Ugyanakkor éppen az amerikai fejlemények ösztönzik cselekvésre az EU-t is, amely az Európai Bizottság szerint nem maradhat alul a technológiai fejlesztési versenyben, a komoly anyagi ráfordítás ellenére sem.

A javaslatcsomagban foglalt költségek a tagországok képviselőiből is némi tiltakozást váltottak ki, így a jövő heti tárgyalássorozat komoly vitákat hozhat majd a Reuters értesülései szerint. Egyes országok ugyanis erejükön felül teljesítve sem lennének képesek olyan magas összegeket áldozni a zöldülésre, mint Európa vezető gazdaságai, például Németország vagy Franciaország.

Ha könnyebb belépni a tiszta energia termelésébe – legalábbis ez az elvárás –, az a magyarországi napelemstopot is új megvilágításba helyezheti. Az viszont nem derül ki pontosan, hogy milyen technológiákat részesít előnyben az EB, amikor a beruházási kedv fellendítéséről beszél, és ezt a Solar Power Europe is sérelmezi, hiszen a technológiai vállalatoknak is sokkal egyszerűbb lenne a tervezés, ha tisztában lennének azzal, hogy mire készülhetnek.

Európai szuverenitási alap: forrás az átálláshoz

Az Európai szuverenitási alap létrehozásának célja, hogy olyan eszköz álljon az EU rendelkezésére, ami biztosíthatja az országoknak a szükséges erőforrásokat a közös uniós stratégia megvalósítására. Az alap idén jöhet létre, ahogy az a törvény is, amely kitüntetett szerepet ad a megújuló energetikai beruházásoknak, illetve a nettó zéró kibocsátású ipari projekteknek, így azokra érvényesek lehetnének a már felsorolt könnyítő feltételek.

A pénz és az igyekezet azonban semmit nem ér akkor, ha nincs miből megépíteni azokat a termékeket, amelyeket ezek az ágazatok előállítanak. Az EB javaslatai így arra is kitérnek, hogy a kereskedelmi feltételeket is úgy kell módosítani, hogy azok biztosítsák a kulcsfontosságú nyersanyagokhoz (például a ritka földfémekhez) való hozzáférést. Az EU a Kínával való kereskedelmi partnerséget is lejjebb csavarná, aminek már korábban is hangot adott, amikor von der Leyen annak adott hangot, hogy be kell tiltani Európában a kényszermunkával előállított termékeket.

Ez egyben azt is jelenti, hogy új import- és exportpiacok után kell néznie az EU-nak, hogy ezzel is letörje a kínai dominanciát a területen. Ez megvalósítható egyrészt a már meglévő egyéb kereskedelmi kapcsolatok erősítésével – például szorosabb viszonyt alakíthat ki az EU az USA-val a Kereskedelmi és Technológiai Tanácson keresztül –, de egészen új partnerországok bevonására is sor kerülhet.

A munka jövője a zöldipar

Az új iparterület egészen új kompetenciák és ismeretek használatát is igényli majd, a technológiai fejlesztés pedig csak úgy valósítható meg, ha a megfelelő képzési háttér is rendelkezésre áll. Von der Leyen pillérként tekint az oktatásra, és ezzel kapcsolatban eddig sem volt tétlen az EU. Már több oktatási intézménnyel született megállapodás a szakemberképzésről – ezek száma tovább kell, hogy emelkedjen a javaslatcsomag szerint.

A Reuters arról ír, hogy csak az akkumulátorgyártás 800 ezer új munkahelyet teremthet majd az unióban, ami azt jelenti, hogy ha a térség nem csak követő, hanem vezető akar lenni a területen, akkor olyan szakembereket kell képeznie, akik a fejlesztési területeken dolgoznak majd a jövőben.

Magyarországon ezzel szemben abszolút az ázsiai technológiát részesíti előnyben a kormányzat, az elmúlt hetek zajos vitái ellenére úgy fest, Debrecen környékén nem is egy, hanem rögtön három akkumulátorgyár épül majd. Ezek közül kettő kínai tulajdonban van, az egyiknek a vezetősége pedig házi őrizetben, Kínában.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Amerika minden eszközt bevet, hogy megállítsa Kína technológiai fejlődését

Tóth András tudomány 2022. október 17.

Az USA kormányának október elején meghozott szankciói megnehezíthetik, hogy Kína szuperszámítógépeket építsen, és példátlan szinten vethetik vissza az ázsiai ország félvezetőiparát, ami a modern civilizáció alapját adó chipek gyártásához szükséges.

Az EU betiltja a kényszermunkával előállított termékeket, és csipgyártó nagyhatalommá válna

Bodnár Zsolt gazdaság 2021. szeptember 16.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke évértékelő beszédében hívta fel a figyelmet arra, hogy meg kell szabadulni a Kínától és az ázsiai félvezetőipartól való függéstől, és újra kell gondolni az ellátási láncot – az európai autóipar például nem igazán bírna el még egy, a tavalyihoz hasonló csiphiányt.

Házi őrizetbe vették Kínában a debreceni akkugyárat építő Semcorp alapítóit

Dippold Ádám gazdaság 2023. január 12.

Paul Xiaoming Lee és Tony Xiaohua Li a gyanú szerint 520 milliárd forintnak megfelelő összeget akartak kimenekíteni Kínából, a Külgazdasági és Külügyminisztérium szerint nincs fennakadás a debreceni építkezésben, amire az állam 13 milliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatást adott.