Így zöldítené ki az ipart az Európai Unió 250 milliárd euróból
Az Európai Bizottság (EB) elnöke, Ursula von der Leyen a múlt héten bejelentette azt a javaslatcsomagot, amelynek célja, hogy a 2019-es európai zöld megállapodásban (European Green Deal) foglaltak elérhető távolságba kerüljenek, és az Európai Unió a nettó zéró kibocsátású ipari technológiák versenyében se maradjon le versenytársaitól. Ezen a területen komoly riválisának számít Kína és az Egyesült Államok is, ráadásul ezek az országok már hamarabb felismerték a forrásbevonás szükségességét, ezért jelentős összegekkel támogatták és támogatják az ágazatot.
Az EU-ban viszont még csak most merült fel komolyabban, hogy az anyagi lehetőségek mellett a bürokratikus eljárásrend lazításával, valamint átfogó képzési stratégia megszervezésével kell a nettó zéró kibocsátást célzó ipari technológiák fejlesztését támogatni. A gyakorlatban ez a jogszabályi keretek változásával, az országok engedélyeztetési folyamatainak egyszerűsítésével és oktatási együttműködések létrehozásával valósítható meg.
Az iparág potenciálja pedig óriási: a zöldenergia-piac a Nemzetközi Energiaügynökség becslései szerint 2030-ra megháromszorozhatja értékét, és 650 milliárd dolláros ágazattá nőhet. Ezt pedig az Európai Unió is meg akarja lovagolni – ha nem is egyeduralkodóként, semmiképp sem sereghajtóként.
Gyorsabban, lazábban, átszervezve
A javaslatcsomag négy pillérre támaszkodik a Reuters összefoglalója szerint, ezek a következők:
- gyorsabb engedélyeztetési eljárások,
- lazítás az elbírálások során,
- új képzési stratégia
- és kereskedelmi átszervezés.
A bejelentés értelmében a nettó zéró ipari beruházásokat gyorsabban kellene elbírálni a jelenlegi lomha, bürokratikus rendszer működéséhez képest. A zöld projektek gyorsabb jóváhagyása olyan technológiákat érint, mint a zöldhidrogén-termelés, az energiatárolás (akkumulátorgyártás), a megújulóenergia-termelési beruházások, valamint a szén-dioxid-leválasztási és -tárolási megoldások. Von der Leyen szerint 2030-ig további technológiák bevezetése várható, vagyis a teljes ipart fel kell pörgetni, az ugyanis nem elég, hogy egyes tiszta energiát termelő szegmensekben Európa piacvezető – a Szabad Európa szerint ilyen a szélenergia és a hőszivattyús rendszerek gyártása. Napelemekben viszont gyártási és technológiai lemaradásunk is van, de ugyanígy az USA-nak is – ebben az ágazatban Kína toronymagasan vezeti a versenyt.
Az EB vezetése szerint 2025-ig a kormányok rugalmasságára is szükség lesz, ugyanis a javaslat szerint lazítani kell az engedélyeztetési eljárásrendet. A gyorsabb elbírálás mellett anyagi támogatást is szorgalmaznak, amihez az EU a helyreállítási alapból kb. 250 milliárd eurót csoportosít át erre a célra. Összehasonlításképp: ez az összeg még így is elmarad az USA gáláns inflációcsökkentő támogatási csomagjától, ami nagyjából 369 milliárd dollárra (338 milliárd euró) tehető. Ugyanakkor éppen az amerikai fejlemények ösztönzik cselekvésre az EU-t is, amely az Európai Bizottság szerint nem maradhat alul a technológiai fejlesztési versenyben, a komoly anyagi ráfordítás ellenére sem.
A javaslatcsomagban foglalt költségek a tagországok képviselőiből is némi tiltakozást váltottak ki, így a jövő heti tárgyalássorozat komoly vitákat hozhat majd a Reuters értesülései szerint. Egyes országok ugyanis erejükön felül teljesítve sem lennének képesek olyan magas összegeket áldozni a zöldülésre, mint Európa vezető gazdaságai, például Németország vagy Franciaország.
Ha könnyebb belépni a tiszta energia termelésébe – legalábbis ez az elvárás –, az a magyarországi napelemstopot is új megvilágításba helyezheti. Az viszont nem derül ki pontosan, hogy milyen technológiákat részesít előnyben az EB, amikor a beruházási kedv fellendítéséről beszél, és ezt a Solar Power Europe is sérelmezi, hiszen a technológiai vállalatoknak is sokkal egyszerűbb lenne a tervezés, ha tisztában lennének azzal, hogy mire készülhetnek.
Európai szuverenitási alap: forrás az átálláshoz
Az Európai szuverenitási alap létrehozásának célja, hogy olyan eszköz álljon az EU rendelkezésére, ami biztosíthatja az országoknak a szükséges erőforrásokat a közös uniós stratégia megvalósítására. Az alap idén jöhet létre, ahogy az a törvény is, amely kitüntetett szerepet ad a megújuló energetikai beruházásoknak, illetve a nettó zéró kibocsátású ipari projekteknek, így azokra érvényesek lehetnének a már felsorolt könnyítő feltételek.
A pénz és az igyekezet azonban semmit nem ér akkor, ha nincs miből megépíteni azokat a termékeket, amelyeket ezek az ágazatok előállítanak. Az EB javaslatai így arra is kitérnek, hogy a kereskedelmi feltételeket is úgy kell módosítani, hogy azok biztosítsák a kulcsfontosságú nyersanyagokhoz (például a ritka földfémekhez) való hozzáférést. Az EU a Kínával való kereskedelmi partnerséget is lejjebb csavarná, aminek már korábban is hangot adott, amikor von der Leyen annak adott hangot, hogy be kell tiltani Európában a kényszermunkával előállított termékeket.
Ez egyben azt is jelenti, hogy új import- és exportpiacok után kell néznie az EU-nak, hogy ezzel is letörje a kínai dominanciát a területen. Ez megvalósítható egyrészt a már meglévő egyéb kereskedelmi kapcsolatok erősítésével – például szorosabb viszonyt alakíthat ki az EU az USA-val a Kereskedelmi és Technológiai Tanácson keresztül –, de egészen új partnerországok bevonására is sor kerülhet.
A munka jövője a zöldipar
Az új iparterület egészen új kompetenciák és ismeretek használatát is igényli majd, a technológiai fejlesztés pedig csak úgy valósítható meg, ha a megfelelő képzési háttér is rendelkezésre áll. Von der Leyen pillérként tekint az oktatásra, és ezzel kapcsolatban eddig sem volt tétlen az EU. Már több oktatási intézménnyel született megállapodás a szakemberképzésről – ezek száma tovább kell, hogy emelkedjen a javaslatcsomag szerint.
A Reuters arról ír, hogy csak az akkumulátorgyártás 800 ezer új munkahelyet teremthet majd az unióban, ami azt jelenti, hogy ha a térség nem csak követő, hanem vezető akar lenni a területen, akkor olyan szakembereket kell képeznie, akik a fejlesztési területeken dolgoznak majd a jövőben.
Magyarországon ezzel szemben abszolút az ázsiai technológiát részesíti előnyben a kormányzat, az elmúlt hetek zajos vitái ellenére úgy fest, Debrecen környékén nem is egy, hanem rögtön három akkumulátorgyár épül majd. Ezek közül kettő kínai tulajdonban van, az egyiknek a vezetősége pedig házi őrizetben, Kínában.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
