Kedden hatalmas szenzációt keltett Elon Musk bejelentése, miszerint cége, a Neuralink embereken végzett klinikai vizsgálatának keretében beültette az első agy-számítógép-interfészt egy páciens agyába. Musk azt írta, hogy a tesztalany gyógyulása jól halad, és a kezdeti eredmények „ígéretes neurontüske-aktivitást mutatnak”. További részleteket nem osztottak meg a klinikai vizsgálatból, amelyekről a kutatók hagyományosan a vizsgálat lezárulta után, kiértékelt eredményekkel a tarsolyukban szoktak információt közölni, így a bejelentés egyelőre inkább marketingfogás, mint tudományos szempontból értékelhető eredmény.

Musk elképzelése szerint a jövőben ez a bizonyos interfész úgy működne, hogy a neuronokról leolvasott elektromos jeleket egy telefonos alkalmazás fordítaná le kurzormozgásra vagy szövegbevitelre, vagyis a számítógépeket gondolatokkal lehetne irányítani. „Képzeljük el, milyen lett volna, ha Stephen Hawking gyorsabban tud kommunikálni, mint egy gyorsíró vagy egy aukcióvezető. Ez a cél” – írta Musk kedden a Neuralink első potenciális termékéről, a Telepathy-ról. Ezeket Musk szerint, aki a Neuralink mellett a SpaceX, a Tesla és az X-re átnevezett Twitter tulajdonosa is, elsőként olyan pácienseknek tennék elérhetővé, akik nem tudják mozgatni kezüket és lábukat.

De hol tart valójában a Neuralink, hogyan illeszkedik a többi agy-számítógép-interfésszel foglalkozó kutatócsoport és cég közé, és mennyire biztonságos a technológia? Ez különösen annak fényében érdekes, hogy korábban a Neuralink kísérleti majmai közül több is kínok között pusztult el az agyi implantátum miatt.

Hol tart a Neuralink, és hol tartanak mások?

A területtel foglalkozó agykutatókat nem érte meglepetésként Musk keddi bejelentése: az utóbbi években ezen a területen számos eredményt mutattak fel neves kutatócsoportok és különféle startupok. „Musk megmondta, hogy meg fogja csinálni. Mások vállán állva, beleértve azt, amit a 2000-es évek elején mi csináltunk, végezte el az előzetes munkát” – mondta John Donoghue, a Brown Egyetem agy-számítógép-interfészekkel foglalkozó alapkutatója a Scientific American magazinnak.

Ryan Merkley, a washingtoni Orvosok Bizottsága a Felelős Orvostudományért (PCRM) nonprofit érdekképviseleti szervezet kutatási és érdekvédelmi igazgatója szerint Musknak megvan az a szokása, hogy nagyokat állít, miközben kevés részletet közöl. „Talán eddig ez a legjobb példa erre, mert nincs információnk arról az emberről vagy egészségügyi állapotáról, aki megkapta az implantátumot. A páciens betegségétől vagy rendellenességétől függően a siker nagyon mást jelenthet.”

A Neuralinket 2016-ban alapította Musk, és eredetileg az volt az elképzelés, hogy a mesterséges intelligenciával igyekeznek „valamelyest szimbiózisba hozni” az emberi agyat. Ehhez képest jelenleg a cég célkitűzései azon kutatócsoportok és cégek erőfeszítéseire hasonlítanak, amelyek például a gerincvelő-sérülés miatti kétoldali végtagbénulásban szenvedők számára fejlesztenek olyan eszközöket, amelyekkel a képként elképzelt szöveg lefordítható és értelmezhető. A Stanford Egyetem egyik kutatócsoportja két apró szenzort ültetett egy nyaktól lefelé teljesen megbénult beteg agykérgére. A kutatóknak sikerült is a férfi agyi jeleit értelmezni: amikor arra gondolt, hogy különféle szavakat vet papírra tollal, ezeket egy számítógépen olvasható szöveggé alakították.

A Blackrock Neurotech 2004 óta dolgozik azon, hogy a paralízisben szenvedő betegek képesek lehessenek számítógépes interakciókra, vagy gondolataikkal mozgásra bírhassanak robotvégtagokat. Ők az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerfelügyelet, az FDA által engedélyezett, a területen mára szinte szabványnak számító Utah Array nevű, mikroelektróda-csomagokból álló, tüskés végű eszközt használják az agy elektromos jeleinek olvasására – ezt a Neuralink saját fejlesztésével helyettesítette.

Korábban egyébként a Pentagon is különített el forrásokat arra, hogy a technológia potenciális katonai felhasználását vizsgálja, és a Neuralink mellett a Synchron nevű cég már 2021-ben megkapta az amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyelet, az FDA engedélyét arra, hogy agy-számítógép interfészét embereken tesztelhesse.

Hogyan kapott zöld utat a Neuralink?

Azzal együtt, hogy Musk hajlamos túlzásokba esni cégei teljesítményét illetően, a Neuralinknek május végén sikerült megszereznie az FDA engedélyét arra, hogy az agy-számítógép interfészt embereken is tesztelhesse. A cég tavaly szeptemberi blogposztja szerint az a cél, hogy felmérje, mennyire biztonságos az interfész és az azt beültető sebészrobot, és hogy mennyire képes az eszköz felismerni és dekódolni a neuronaktivitást.

Musk tweetjei (X-ei) arról tanúskodnak, hogy a Neuralink 2019 óta folyamatosan próbálta megszerezni az FDA engedélyét, és még 2023 márciusában is úgy tűnt, hogy biztonsági megfontolások miatt nem kapják meg azt a fajta engedélyt (investigational device exemption - IDE), ami lehetővé teszi, hogy egy kísérleti eszközt klinikai vizsgálatokban alkalmazzanak. Ehhez korábbi sikeres laboratóriumi kísérletek, például állatkísérletek eredményei, az eszköz tervezéséről és gyártásáról szóló dokumentáció és részletes klinikai vizsgálati terv szükségesek, és ha a szabályozó úgy látja, hogy a kísérleteket nem az előzetesen leírtak szerint hajtják végre, vagy hogy az embereken végzett klinikai vizsgálat ártalmas a résztvevőkre, ideiglenesen vagy véglegesen le is állíthatja azt.

Ahhoz, hogy az agy-számítógép-interfész a Musk által beharangozott kereskedelmi termékké váljon, ez az FDA-engedély nem lesz elég; számos egyéb hatósági engedélyre és az eszköz biztonságosságát és hatásosságát szavatoló tesztre lesz szükség. Musk cége háromféle eszközt kíván engedélyeztetni a hatósággal: az implantátumot, a sebészrobotot és a szoftvert. Ehhez a terméket orvosi eszközként kell engedélyeztetni, ami bizonyos betegségek kezelésére lesz használható, majd megállapítják, hogy milyen kockázatokkal jár az eszköz használata. A Neuralink implantátuma valószínűleg a magas kockázatú, III. osztályba sorolható orvosi vagy orvostechnikai eszköznek számít majd, és ezután további engedélyezési lépések következnek, például a terméknek a piacra kerülés előtt át kell mennie a PMA (premarket approval) folyamaton.

Mit várnak a klinikai vizsgálattól? Mennyire biztonságos a technológia?

A Neuralink számítógépes interfésze egy chipből és több mint háromezer, a hajszálnál vékonyabb, rugalmas anyagú elektródából felépülő szálból áll – összesen 96-ból, amelyeket egy kifejezetten erre a célra épített sebészrobot ültet be az agykéreg megfelelő régióiba. Ez a robot percenként hat szál beültetésére képes, így maga az agy-számítógép-interfész elhelyezése előkészületekkel és lezáró lépésekkel együtt mindössze 25 percet vesz igénybe. Ezek az elektródák regisztrálják és továbbítják az idegsejtekből érkező elektromos jeleket.

A klinikai vizsgálatban önkéntesek vehetnek részt, és tavaly szeptember óta fogadják a jelentkezéseket. Több ezren jelezték, hogy szívesen részt vennének a vizsgálatban, az FDA pedig az eredeti elképzeléseket kibővítve összesen 11 kísérleti beültetést engedélyezett (a Neuralink 2025-ben további 27-et, 2026-ban pedig 79-et tervez). A befektetőknek prezentált céges dokumentumokból az látszik, hogy 2027-től kezdve az évtized végére már több mint húszezer hasonló beavatkozást végezne el Musk cége.

Mindez persze attól függ, hogyan végződik a jelenlegi klinikai vizsgálat, ami épp azt igyekszik megállapítani, hogy mennyire biztonságos a technológia. Az viszont tudható, hogy a Neuralink korábbi állatkísérletei közül nem mindegyik bizonyult sikeresnek. A PCRM 2022-ben levélben kérte az amerikai mezőgazdasági minisztériumot, hogy vizsgálja ki, hogy Musk cége az invazív agyi kísérletekben használt majmokkal szembeni bánásmódja megsérti-e az amerikai állatjóléti törvényt.

Ahogy korábban írtuk, a PCRM által megszerzett, majd a Wirednek átnyújtott hivatalos dokumentumokból az derül ki, hogy a kísérletekbe bevont makákók közül többet olyan szövődmények miatt kellett elaltatni, mint a „véres hasmenés, részleges bénulás vagy agyi ödéma”. A vizsgálat szerint egy esetben azért kellett elaltatni egy majmot, mert meghibásodott és meglazult az implantátuma. A Reuters szerint a Neuralink munkatársai arra panaszkodtak, hogy az állatkísérleteket siettették, ami az állatok szükségtelen szenvedéséhez és halálához vezetett. A hírügynökség 2022-ben azt írta, hogy 2018 óta 1500 állat halhatott bele a cég kísérleteibe – köztük legalább 280 birka, tucatnyi disznó és majom.

Mikor lesz elérhető az interfész, és mennyibe kerül majd?

Musk optimizmusa ellenére nagyon messze vagyunk még attól, hogy a Neuralink agy-számítógép-interfésze kereskedelmi forgalomba kerüljön, és lehetetlen megmondani, hogy pontosan mikor válik majd elérhetővé a technológia.

Tara Spires-Jones, az Edinburgh-i Egyetem munkatársa szerint a Neuralink nagy lehetőségeket rejt magában, ahogy a hasonló megoldásokon dolgozó versenytársak módszerei is. „Jelenleg futó klinikai vizsgálatokban néhány tudósnak sikerült olyan agy-gerinc-interfészt beültetnie, ami segít a paralízises betegeknek újra járni; mások az agyhullámok és agyi felvételek számítógépes értelmezésében járnak elöl, amelyek segítenek az embereknek abban, hogy újra kommunikáljanak a környezetükkel. Ezek az interfészek azonban invazív agysebészeti beavatkozásokat igényelnek, és még nagyon kísérleti fázisban vannak, szóval valószínűleg sok évnek kell eltelnie, amíg széles körben elérhetővé válnak.”