Az európai emberek között a fényviszonyok miatt lehet annyi kék szemű – legalábbis ezt állítja az a kismintás kutatás, amit a Liverpool John Moores University-n kutató japán származású Jamagucsi Kjoko és hallgatója, Faith Erin Cain készítettek.

Kjoko meglepődve tapasztalta, amikor Európába költözött, hogy itt mennyivel kevesebb a fény az épületekben, sokáig úgy gondolta, hogy az nem is elegendő például az olvasáshoz, írja a New Scientist. Ez az első benyomás vezetett oda, hogy később elkezdte vizsgálni, hogy van-e bármilyen biológiai alapja annak, hogy az európaiak kevesebb fényt használnak az irodáikban.

A kutatásban 40 európai önkéntest vizsgáltak meg, akiknek egy része barna, másik része pedig kék szemű volt. A vizsgálat során először 30 másodpercre besötétítették a szobát, ahol leültették a vizsgálati személyeket, majd lassan, fokozatosan kezdtek fényt adagolni egészen addig, amig el nem tudták olvasni a tőlük 3 méterre lévő betűsorokat.

A kék szeműeknek átlagosan valamivel kisebb megvilágításra volt szükségük, mint a barna szeműeknek. Számukra 0,7 lux is elegendőnek bizonyult, míg a barna szemű emberek átlagosan 0,82-es fényerőnél jelezték, hogy már el tudják olvasni a betűket.

Bár 40 önkéntes vizsgálata alapján messzemenő következtetéseket még nem lehet levonni, az elmélet megállhatja a helyét más, a New Scientistnek nyilatkozó kutatók szerint is. A kék szem elterjedésének viszont nem ez lehet az egyetlen oka, korábban magyarázták már azzal, hogy a világosabb bőrszínnel gyakrabban társuló szemszínnek a napfényből történő D-vitamin szintetizálásában van szerepe, valamint léteznek olyan kutatások is, amik azt mutatták ki, hogy a kék szemű embereknek több gyermeke születik, mert a társadalom többi tagja vonzóbbnak tartja őket.

A kék szemszínnek ugyanakkor hátránya is lehet: a kék írisz erős fényben jobban szórja a fényt, ami ronthatja a látásminőséget a barna írisszel szemben.