A gravitációs anomáliák vizsgálatával határozták meg a Schmidt Ocean Institute (SOI) kutatói annak a négy újonnan felfedezett hegynek a helyét, amelynek eddig a létezéséről sem tudtak. A Falkor nevű kutatóhajó a Costa Rica és Chile közötti úton mérte fel a tengermélyi képződményeket, amelyek közül a legalacsonyabb 1591, a legmagasabb pedig 2681 méteres.

A pontos mérésekhez a kutatók a műholdas adatok alapján tervezték meg a Falkor útját, a most felfedezett hegyek 460-600 kilométernyire fekszenek a perui és chilei partoktól. A legnagyobb hegy 175 négyzetkilométernyi területen terül el. Ezzel még messze van a világrekordtól: a Live Science szerint a legnagyobb tengermélyi hegy a Mauna Kea a maga 10,211 méteres magasságával, igaz, azt nem is olyan nehéz kiszúrni, mint a most felfedezetteket.

A Schmidt Ocean Institute szerint a tengerekben legalább százezer, 1000 méternél magasabb eddig felfedezetlen hegy található, a Falkor ezek felkutatására vállalkozott. Jyotika Virmani, a SOI ügyvezető igazgatója szerint már magában az is jól mutatja, hogy mennyire keveset tudunk az óceán fenekéről, hogy még mindig bőséggel akadnak olyan, akár másfél kilométer magas hegyek is, amelyeknek a létezése is újdonságnak számít (a Falkor tavaly Guatemala partjainál mért fel egy 1,6 kilométer magas vulkáni kúpot).

Teljes térkép 2030-ra

A SOI mostani és korábbi felfedezései egyebek mellett azért is fontosak, mert így lehetővé válik a tengerfenék feltérképezése, az általuk gyűjtött adatokat pedig a Seabed2030 projekt is felhasználja – ennek az a célja, hogy egy átfogó tengerfenék-térképet készítsen az évtized végéig. A SOI eddig 1,44 millió négyzetkilométernyi tengerfeneket térképezett fel, így már a fenék majdnem negyedéről készült térkép – persze ez azt is jelenti, hogy a munka 75 százaléka még hátra van.

John Fulmer terképésztechnikus meglehetősen egyszerűen foglalta össze, hogy a kutatók hogyan keresik ezeket a hegyeket: bár a gravitációs anomália komolyabban hangzik, de a szakértő szerint a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy megnézik, hol dudorodik vagy horpad be a tenger felszíne, és ez alapján következtetnek rá, hogy mi lehet a fenéken. A tengerfenék teltérképezése mellett ezek a felfedezések azért is fontosak, mert Virmani szerint a hegyek szinte minden esetben páratlan gazdagságú élővilágnak adnak otthont.